Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ellentétes irányban mozog a magyarországi és a nyugat-európai munkaerőpiac: míg az utóbbin a heti munkaidő meghosszabbításáról szólnak a hírek a versenyképesség és a munkahelyek megőrzése érdekében, itthon a munkával töltött órák csökkentését szorgalmazzák a szakszervezetek, amihez – legalábbis a szavak szintjén – partner a kormány. A nagy cégek továbbtelepedésének megakadályozására született nyugat-európai megoldás egyelőre nem váltott ki érdeklődést a munkaerőpiacot szabályozó magyar intézményekből: a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium két hete megjelent összefoglalója a foglalkoztatás helyzetéről számos paramétert vizsgál, de nem említi a munkaidő változását és annak lehetséges következményeit.
Az uniós tagállamok közül a frissen csatlakozott országokban a leghosszabb a heti munkaidő – derül ki a német WSI kutatóintézet felméréséből. Eszerint a tagországok közül Franciaországban a legrövidebb, 35 óra a heti munkaidő, miközben Magyarországon még mindig 40 óra. (Érdekes, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO honlapján közölt havi munkaóra-táblázat heti 36-37 munkaórát ad ki Magyarországon, ez azonban lehet eltérő statisztikai számbavétel eredménye is.)
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a kormányváltás óta dolgozik a 38 órás munkahét itthoni bevezetésén. Ezt nem lehet egy lépcsőben bevezetni, mert negatív gazdasági hatásai is lehetnek, ezért fokozatosan kell a csökkentést megoldani – mondta a NAPI Gazdaságnak Kordás László, az MSZOSZ alelnöke. Az átállás első lépése az éves munkaidő csökkentése lehet december 24-e pihenőnappá nyilvánításával. Ezt követheti, hogy a kötelező napi 20 perces munkaközi pihenőt beszámítsák a munkaidőbe. Kordás elmondta, hogy a fokozatossággal évente 30 perccel csökkenhetne a munkaidő. Az MSZOSZ-szel még a kormányváltás előtt írt alá szándéknyilatkozatot Medgyessy Péter, miszerint a szocialisták elkötelezett hívei a munkaidő csökkentésének. A munkaügyi tárcánál azt mondták lapunknak, hogy ennek elérése az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörébe tartozik. Bár a tárgyalások már folynak, egyelőre nem sikerült komolyabb eredményt felmutatni. A decemberi pluszpihenőnap bevezetése is csak jövőre képzelhető el.
A munkaügyi tárca honlapján olvasható elemzés szerint Magyarországon – hasonlóan a világpiaci tendenciákhoz – a következő években az olcsó, képzetlen dolgozókat igénylő munkafeladatok további elvándorlására kell számítani – ez elsősorban a textilipart, az alacsony bérszínvonalú alágazatokat érinti. Emellett egyes hagyományos ágazatok (bányászat, acélipar, mezőgazdaság) foglalkoztatási szerepe tovább mérséklődik. A munkaerő iránti összkereslet növekedését a tudásintenzív gazdasági ágak megerősödése, az ezekbe irányuló befektetések bővülése alapozhatja meg. A versenyképesség megőrzése érdekében az olcsó munkaerő vonzerejét a képzett, nagyobb hozzáadott értéket létrehozni képes munkaerőnek kell kiváltania. A munkaerő-kereslet fokozatos növekedése szerkezeti feszültségek – munkaerőhiány és -fölösleg egyidejű fennállása – mellett zajlik le. A szerkezeti gondok megoldásának stratégiai eszközei a rugalmasabb munkaerőpiac és a konvertálhatóbb ismeretekkel rendelkező munkaerő.
