Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kamat tartása megfelel az előzetes várakozásoknak, indokolt a jegybank óvatos kamatpolitikája – vélekedik Lars Christensen, a Danske Bank elemzője. Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője szerint mindazonáltal – elemzői szempontból – indokolható lett volna a vágás is, ám a jegybank deklaráltan nem tart szem előtt árfolyamcélokat. Az MT tegnapi ülésén következetes maradt a korábbi kommentekhez, és úgy ítélte meg, hogy továbbra is óvatos monetáris politikára van szükség a jövő év végi 4 százalékos inflációs cél elérése érdekében.
A testület a piaccal való együtt haladás indoklásaként többnyire makrogazdasági mutatók állapotára szorítkozott. Szerinte a külső egyensúlyi kockázatok mellett a forintbefektetésektől elvárt hozamot továbbra is magasan tartja, hogy az állami költségvetés eddigi alakulásáról rendelkezésre álló adatok nem csökkentették a bizonytalanságot, s kétséges az idei költségvetési hiánycél további intézkedések nélküli tarthatósága. Az elemzők sem zárják ki, hogy az államháztartás hiánya az idén is, jövőre is túlszaladhat az előirányzaton. Szakértők úgy vélik, hogy a „büdzsé-para” már egész évben fennmarad, a forintkötvényekbe való külföldi befektetések felfutása sokkal inkább befolyásolja a kamatcsökkentések esélyeit. Amennyiben megjelennek a külföldi befektetők, esnek a hozamok, úgy beindul a kamatvágások sora az államháztartás állapotától többé-kevésbé függetlenül is, mindennek elmaradása esetén, csak makroalapokon kevés az esélye a csökkentésnek. Mindezzel együtt kevéssé valószínű, hogy teljesen elmaradnak a külföldi vásárlások.
Giancarlo Perasso, a WestLB londoni elemzője a Reutersnak úgy vélekedett, hogy a megoldás a pénzügyminiszter, nem pedig a jegybankelnök kezében van: amíg a költségvetési politika kevéssé hiteles, a jegybank mozgástere a kamatcsökkentésre kicsi. Érdekes, hogy a Reuters – igaz, eltérő szakértői körre támaszkodva – olyan várakozásokat közölt, amelyek lényegesen eltértek lapunk konszenzusától (NAPI Gazdaság, 2004. július 16., 1–3. oldal) és az Indexen működő virtuális monetáris tanács döntésétől, mindkettő egyértelmű tartást jelzett. A Reuters júliusi felmérésében szereplők fele – feltehetően a külkereskedelmi hiány jelentős és az infláció enyhébb csökkenésére alapozva – 25–50 pontos vágást valószínűsített. A felmérés szerint ezzel együtt az idén már csak 125 bázispontos mérséklés várható.
