Mostantól megálljt parancsol az államháztartási hiány növekedésének a Pénzügyminisztérium (PM), sőt az év utolsó három hónapjában egyenesen többletet tervez elérni. Ennek elsősorban a bevételek felfutása lehet az alapja. A tervek szerint áfából például havonta átlagosan 197 milliárd forint folyhat be, miközben az első félévben a havi átlag alatta maradt a 119 milliárdnak. Várfalvi István helyettes államtitkár szerint ennek az a magyarázata, hogy az EU-csatlakozással egy hónapra eső, még az első félévben esedékes mintegy 200 milliárd forint importáfa pénzforgalmilag a jövő évre csúszik. Eredményszemléletben azonban az idei évhez kell majd elszámolni. Az államháztartás bevételei az év végén 41 százalékkal lesznek nagyobbak havi átlagban, mint az első hat hónapban, a kiadások viszont a mostani szinten maradnak. A kamatkiadások valamelyest mérséklődnek az év hátralévő részében, a PM ugyanis idén további jegybanki kamatcsökkentésre számít.
A deficit júliusban megközelítőleg 90 milliárd forint lesz, a hónap végére az év addigi részének kumulált hiánya eléri az 1130 milliárd forintot. Augusztus és szeptember várhatóan 55 milliárdot tesz hozzá a hiányhoz. Október nullszaldó körüli egyenleget hozhat, november a nyugdíj és más egyszeri kifizetések miatt deficites lesz, ezt azonban ellensúlyozza majd a decemberi többlet, így jön ki az 1184,6 milliárdos éves hiány, ami a bruttó hazai termék (GDP) 5,8 százaléka pénzforgalmi, 4,6 százaléka eredményszemléletben – így fest a PM forgatókönyve. Az előző két évben nem sikerült ilyen biztatóan a második félév: 2002-ben 1055 milliárddal, tavaly pedig 453 milliárd forinttal nőtt a hiány. Idén elvileg 144 milliárddal bővülhet a deficit. Az igazsághoz tartozik, hogy két éve decemberben jórészt az államháztartási elszámolási körbe visszaemelt tételek (például kötelezettségvállalások) dobták meg a hiányt, de e nélkül is bő 400 milliárdos volt a növekmény.
