Minden a várakozások szerint alakult – kommentálták az elemzők a júniusi inflációt. Mind a KSH által közölt 12 hónapra visszatekintő 7,5, mind pedig a májushoz viszonyított 0,1 százalékos átlagos áremelkedés megegyezik a szakértői konszenzussal (NAPI Gazdaság, 2004. július 12., 1–3. oldal). A magyarországi elemzők kevéssé voltak pesszimisták, mint a londoniak, utóbbiak ugyanis 7,8 százalékos áremelkedést is prognosztizáltak. Az mindenesetre több, mint valószínű, hogy a gazdaság túljutott az inflációs görbe idei csúcsán, amit az is alátámaszt, hogy a maginfláció a májusi 6,5 százalék után júniusban 6,1 százalék lett. Idén az első félévben tavaly decemberhez képest 5,2 százalékos volt az infláció, aminek valamivel több, mint egyharmadát az áfa- és jövedékiadó-változások okozták.
Nagy a valószínűsége, hogy elérhető a jegybank jövő évi inflációs célkitűzése – kommentálta a mostani adatokat Samu János, a Concorde elemzője. Hasonlóan vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője, szerinte az élelmiszerek drágulásának májusi megugrása egyszeri sokk volt, júniusban már nem követte hasonlóan gyors áremelkedés. Egy év alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben, 7,8 százalékkal emelkedtek. Ebben a főcsoportban a 12 havi árváltozás 2002 májusa óta először volt az átlagnál nagyobb mértékű. Az elemzők nem várták az élelmiszerek árainak nagy emelkedését, ám a sertéshúst, mint bizonytalansági tényezőt csaknem mindegyikük említette.
A monetáris politika számára semleges a júniusi infláció – vélekedett Trippon Mariann. A jegybank kamatpolitikája feltehetően változatlanul óvatos marad, a kamat esetleges változtatása inkább a külső és belső egyensúlyi állapotoktól, valamint a befektetői megítéléstől függ. Ezek pedig augusztusig feltehetően nem indokolnak kamatvágást. Az inflációs adat közzétételére a forint árfolyama gyakorlatilag nem reagált. Kissé erősödött ugyan a jegyzés, ám ennek inkább regionális, semmint belgazdasági okai voltak.
