Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Figyeljünk a görögökre - a labdarúgó Eb-n diadalmaskodó, esélytelennek tartott csapat erényeit sorolta elsőként a 2005-ös költségvetésről szóló múlt pénteki tájékoztatóján Draskovics Tibor pénzügyminiszter, majd a hangosítás körüli kisebb mizérián felülkerekedve ismertette a tervezéskor figyelembe vett makrokörnyezetet. Eszerint a bruttó hazai termék (GDP) az idei 3,5 százalék után jövőre 3,5-4 százalékkal bővülhet. A prognózis akár szerénynek is minősíthető, hiszen egyes elemzők már idén elképzelhetőnek tartják a 4 százalékos növekedést. Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint a korábbi évek kudarcai után - amikor a kormány rendre felülbecsülte a növekedést - most óvatosságból alultervezik azt. Az infláció az idei 6,5 százalékról 4,5 százalékra mérséklődik, ehhez segítségül lesz, hogy nem emelkednek jövőre a fogyasztáshoz kapcsolt adóterhek, illetve a regulált áraknál sem terveznek az infláció feletti emelést - érdemben, ahogy a pénzügyminiszter forgalmazott. Egyes adók kapcsán inkább elhalasztott emelésről lehet szó, a dohány jövedéki adóját például 2008-ra az uniós átlagra kell emelni, amitől még viszonylag messze van a magyar adóteher. A fogyasztás 3 százalékkal bővülhet jövőre.
Az államháztartás hiánya idén a GDP 4,6, jövőre 4,1 százaléka lesz, ennek érdekében a kormány minden eszközt kész bevetni, de a jelenlegi folyamatok alapján beavatkozás nélkül is teljesíthető a terv - hangsúlyozta Draskovics Tibor. Kérdésünkre elmondta, hogy ha idén mégis magasabb lesz a vártnál a deficit, akkor a jövő évi cél elérése érdekében a konvergenciaprogramban megjelölt 0,5 százaléknál nagyobb ütemben csökkentik a hiányt. Az eszközök közt szerepel a mintegy 1000 milliárd forintos költségvetési körben a 0 bázisú (vagyis nem az előző évi, hanem a feladatok tényleges nagyságrendjéhez igazított) tervezés bevezetése, továbbá a közszféra további karcsúsítása, aminek levezénylése az egyes tárcák feladata lesz. A takarékosságot szolgálja továbbá, hogy a beruházási, fejlesztési források felhasználásáról a kormány a társadalompolitikai és gazdasági kabinetekkel együtt dönt majd.
A büdzsé összeállításakor a fő célkitűzés a foglalkoztatás növelése és az adóterhek enyhítése. Az előbbi érdekében elsősorban a társasági adózásban és a tb-járulékoknál terveznek változásokat: a kis- és középvállalkozások nagyobb beruházási kedvezményekre számíthatnak, az amortizáció terén is előnyös módosításokra készül a tárca, míg az utóbbinál csökken az egészségügyi hozzájárulás (ezt egyébként 2006-ig tervezik megszüntetni), a tb-járulékoknál pedig a pályakezdőket, a gyesről visszatérőket és az 50 év feletti munkanélkülit foglalkoztatókat célozza a közteher mérséklése. Az szja-nál a mostanihoz hasonlóan három jövedelemsávos adótáblával számol a tárca, vagyis nincs napirenden sem a 4 kulcsos (MSZP-javaslat) sem a 2 kulcsos (SZDSZ-javaslat) adótábla. A középső sávot széthúznák, hogy az átlagos vagy az alatti jövedelemmel rendelkezők adóterhe mérséklődjön, egyben a külön adózó jövedelmek adóterhelését is ezen adószint szerint határoznák meg. Szűkítenék továbbá a magasabb jövedelemmel rendelkezők által igénybe vehető kedvezményeket. Draskovics szerint közelíteni kell egymáshoz a tőke- és a munkajövedelmek adóterhelését.
