Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az irányított betegellátási rendszer (IBR) a magyar egészségügyi reform egyik alappillére, célja a jelenlegi pénznyelő fekete dobozból egy átlátható, gazdaságos és jól funkcionáló ellátórendszer kiépítése, ahol a beteg nem bolyong a rendszerben, hanem a megfelelő szinten a legmegfelelőbb ellátást kapja. A tervek szerint az idén kétmillió lakosra terjedne ki a rendszer, ám az év eleji takarékossági csomag miatt késhet a program. A csúszástól függően jövőre vagy egy évvel később terjedhet ki az IBR az ország egész területére.
Az 1999-ben indult modell-kísérlethez az egészségügyi szolgáltatók önkéntesen társultak, kapacitásaikat és a szolgáltatások iránti szükségleteket egy ellátásszervező koordinálja. Az ellátásszervezők kötnek szerződést a különböző alap- és kiegészítő ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal, ők ellenőrzik az ellátások elszámolását is. A rendszer tavaly – kísérleti szakaszban – tizenegy településen működött, és egymillió beteget érintett. Az idén az ellátásszervezők a korábbinál nagyobb szabadságot kapnak: egyes szerződések megkötésekor áralkut folytathatnak, valamint olyan magánszolgáltatókkal is szerződhetnek, amelyek nem állnak közvetlenül kapcsolatban az OEP-vel – az utóbbit azonban csak megtakarításaik terhére tehetik. Az ellátók a szervezéshez az első évben 500 forint támogatást kapnak ellátottanként, amelyet a szervezésre és koordinálásra létrehozott független szervezet (menedzsment) személyi és tárgyi feltételeire használhat. Ez az összeg a második évtől 200 forintra csökken. Az ellátóknak jár úgynevezett prevenciós díj is, ellátottanként szintén 500 forint. A szervező elsődleges feladatai közé tartozik az ellátásszervezés és koordinálás, a betegút követése, pénzeszközök kezelése, minőségbiztosítási és monitoring rendszer működtetése. Ezért az úgynevezett menedzsmentnek szükséges gazdasági szakembereket alkalmazniuk.
A veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ Közhasznú Társaság még 1999-ben csatlakozott az eredetileg civil kezdeményezéshez, mára a rendszer legnagyobb partnerévé vált. A központ jelenleg járóbeteg-szakellátást és egy tízágyas nappali kórházat működtet. Mint ellátásszervezőhöz a közvetlen körzeten kívül több Heves és Pest megyei, illetve a fővárosi, XVII. kerületből háziorvosok is csatlakoztak, így mintegy 240 ezer lakos egészségügyi ellátását koordinálják. A központ főigazgatója, Jobban Eszter a NAPI Gazdaságnak elmondta: több mint négyéves tapasztalataik szerint a rendszer kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi a gazdálkodást. Folyamatos kapcsolatban vannak az OEP-vel, amely félévente ellenőrzi az intézményt. Havonta tapasztalatcserére ülnek össze a modell résztvevői. A főigazgató szerint az IBR nemcsak gazdasági előnyökkel jár. A rendszer egyik fontos része a prevenció, ez nemcsak a betegség szűrése és megelőzése szempontjából eredményes, hanem megváltozott a beteg–orvos viszony, kollegáink igazi családorvosként vesznek részt a páciensek életében – mondta Jobban. Az orvosok részére kéthetente tartanak szakmai továbbképzést.
