Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Beindult a küzdelem a magántőke felhajtására a magyar kórházak között. Előrehaladott állapotban a kiskunhalasi és a körmendi közkórház működtetésének magánkézbe adása áll. A két város a folyamatok más-más modelljét választotta: Kiskunhalason közhasznú társaság, míg Körmenden korlátozott felelősségű társaság működteti majd a közkórházat, amelyben az átalakítást követően is tb-finanszírozású betegellátás zajlik majd. Úgy tudjuk, a befektető mindkét esetben ugyanaz a cég. A kórházi vagyon minden esetben az önkormányzat tulajdonában marad.
Három év alatt, 1,5 milliárd forintos magántőke-bevonással valósulhat meg a kiskunhalasi kórház modernizálása, amennyiben az önkormányzat is rábólint a tőkebevonásra pályázó cég ajánlatára – közölte lapunkkal Várnai László, a város polgármestere. A kórház üzemeltetését már 2003. július 1-je óta az önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú társaság végzi. Következő lépésként az idén áprilisban külső tőkebevonásra írt ki pályázatot az önkormányzat. Ennek eredményeként jelenleg egy cég érvényes pályázata esélyes a beruházási lehetőség elnyerésére. A társaság megegyezik a körmendi befektetővel – tette hozzá a polgármester. Az ajánlatot már értékelte a legtöbb illetékes külső szakmai szervezet (Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Magyar Kórházszövetség, Magyar Orvosi Kamara, a kórházban dolgozó Gazdasági Vezetők Országos Egyesülete, valamint az ÁNTSZ), az eddig visszaérkezett észrevételek pozitívak – hangsúlyozta a polgármester. Az önkormányzat szakbizottsága június 14-én véleményezte az ajánlatot, amelyet a július elsején ülésező képviselő-testületnek kell végső soron jóvá hagyni.
A pályázó befektető az 1,5 milliárd forinton túl további 1 milliárd forintot invesztálna a későbbiekben. Az 1,5 milliárd forintból 880 milliót kell költenie az épület felújítására, 500 milliót műszerbeszerzésre, 200 milliót a likviditási problémák kezelésére, valamint további 57 millió forintot a kht. feltőkésítésére. Megállapodás esetén az üzemeltetést végző kht. a pályázó tulajdonába kerül, a kórház azonban továbbra is önkormányzati tulajdonban marad – hívta fel a figyelmet Várnai. Az alkalmazottak státusában sem történik változás, hiszen már közel egy éve az üzemeltető kht. foglalkoztatja őket, így a munka törvénykönyve hatálya alatt állnak.
Az ajánlat elfogadása esetén, a szerződéskötést követően, még a nyáron elkezdődne az építészeti átalakítás. A munkák és a beszerzések ütemezése jobbára megegyezik avval a preferencialistával, amit a kórház szakmai vezetői állítottak fel.
A száz orvost, hatszáz egészségügyi szakdolgozót és 142 műszaki-gazdasági dolgozót foglalkoztató, 665 ágyas intézmény szűken véve a 130 ezres kisvárost szolgálja ki, a befektető ugyanakkor jelentősen bővíteni kívánja a kórház ügyfélkörét. Az egészségügyi intézmények kényszerű koncentrációja által indukált versenyben így előnyös helyen szerepelhet a Kiskunhalasi Kórház – fogalmazott Várnai.
Körmend: augusztustól magánüzem
A leendő működtetővel már áprilisban megszületett a megállapodás, a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház és Rendelőintézet munkavállalóinak átvétele a következő hónapban zárul le. A 237 alkalmazott közül hatan távoznak végkielégítéssel az intézménytől, a többiek átlépő nyilatkozatot írtak alá – tudtuk meg Németh Attila vezető főorvostól, aki egyben a működtetésre létrehozott kft. ügyvezető igazgatója. Az átvétel pedig oly módon valósul meg, hogy ne csorbuljanak a dolgozók közalkalmazotti munkaviszonyból adódó anyagi előnyei: a munkáltató fenntartja a 13. havi fizetést, a jubileumi jutalmat, valamint az útiköltség-térítést. Az intézmény élén továbbra is Bárány Győző orvosigazgató marad. A közkórház üzemeltetése augusztus 1-jével a Batthyány-Starttmann László Egészségügyi Szolgáltató Kft. kezébe kerül.
A társaságot a beruházó Hosp-Invest cégcsoporttal hozták létre. A cég 100 millió forintos nagyságrendű invesztícióban részesíti majd a kórházat, a konkrét összeg azonban egyelőre nem ismert. A működés (vagyis a bérek fizetése) biztosítására 30 millió forintos azonnali befektetésre van szükség, a minimumfeltételek megteremtése azonban további 200 millió, a fejlesztési elképzelések kivitelezése pedig 800 millió forintot követelne. Első körben a működést garantáló összeget teszi be az intézménybe a befektető, majd a pontos szakmai és pénzügyi tervek elkészítését követően kerülhet sor a fejlesztési források meghatározására – mondta Németh Attila.
A javítások és felújítások mellett a nagy értékű gépek cseréje is elkerülhetetlen. A beruházásnak köszönhetően a sebészeti műtétek terén jelentős profilbővülés lesz. E mellett a tb-finanszírozású egynapos műtétekre összpontosít majd a szolgáltató. A 100 milliós nagyságrendű befektetés ezenfelül az önkormányzat költségvetésére is jótékony hatást gyakorol, ugyanis a kórház erre az évre tervezett hiánya 50 millió forint, ami így nem terheli a település büdzséjét.
A Hosp-Invest csoporttal kötött keretszerződés garantálja a szolgáltatás színvonalának és mennyiségének fenntartását: ezek elégtelensége esetén egyoldalúan felbontható a kontraktus. Az ellátás alakulását pedig az önkormányzat által létrehozott felügyelőbizottság, valamint a kormányzati szervek ellenőrzik. A jelenleg 55 ezer embert ellátó közkórház szolgáltatásait a továbbiakban is a társadalombiztosítás finanszírozza, így az átalakítás a betegeknek nem okozhat többletköltséget – hangsúlyozta az üzemeltető cég vezetője.
Dunaújváros: lassú indulás
Bár a város polgármesterét elfoglaltságai miatt nem tudtuk elérni, korábbi sajtóinformációk szerint a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház üzemeltetésének magánkézbe adása is megindult. A nyár folyamán történhet meg a kht.-vá alakulás, novemberre letisztulnak a stratégiai tervezést követően a tőkeemeléssel kapcsolatos konkrét elképzelések, a dolgozók átvétele és a befektetői pályázat kiírása így a jövő év elejére maradna.
A magántőke bevonása ebben az esetben is az önkormányzat pénzügyi működőképességét és a kórház működési feltételeinek megteremtését célozza. Az önkormányzati támogatás a tavalyi 350 millió forintról az idén 20 millió forintra zsugorodott, ugyanakkor az állami finanszírozás reálértéke is jelentősen csökkent az ebben az esztendőben bevezetett teljesítménylimitek miatt.
