Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós országokban a kockázati tőke kedvelt célpontja a gyógyszeripar és az egészségügy. Tavaly a befektetések 10 százaléka jutott az egészségügyre. Magyarországon jelenleg inkább a szakmai befektetők tanúsítanak nagyobb érdeklődést az egészségügy magánosítása iránt. A magyar egészségügyben a leglátványosabb privatizálási akció a patikák magánkézbe adása, illetve a háziorvosi szolgáltatók gazdasági társasággá alakulása volt. Szintén jelentős változáson ment keresztül a fogászati ellátás. Jelenleg a háziorvosi praxisok 83, míg a fogászati szolgáltatók 67 százaléka működik vállalkozás formájában. Az otthoni szakápolást biztosítók 83 százaléka folytat önálló gazdasági tevékenységet.
A járó- és fekvőbeteg szakellátások mindössze 5,85 és 0,40 százaléka működik vállalkozásban. Ezek között is főleg az olyan osztályokat érte el a privatizáció, ahol magas a technikai követelmény. Így például a művesekezelések 90 százaléka, míg a CT és MRI osztályok 30 százaléka magánkézben van. Ezen osztályok kivásárlására főleg az előző kormányzati ciklus alatt hozott intézményi törvény adott keretet. Ez ugyanis megengedte a kórházakon és rendelőkön belüli osztályok önálló privatizálását. Ezt akadályozta volna meg a tavaly nyáron elfogadott, majd decemberben az Alkotmánybíróság által hatálytalanított kórháztörvény, amely csak az intézmények egységes magánosítását engedélyezte.
Szakértők szerint a jelenlegi állapotok nem kedveznek a befektetőknek. A magyar rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy bár a befektetők részben közszolgálati feladatokat látnak el, de az amortizáció még mindig nincs központilag finanszírozva, azt a fenntartóra hárítják. Így Magyarországon csak szakmai befektetőknek vagy kizárólag tőkeerős vállalkozásoknak érdemes az egészségügyben gondolkodniuk. Vagy piacot tudnak vásárolni, vagy képesek kivárni a hosszú távú befektetések megtérülését.
