Társadalmi vitára bocsátja a kormány a egészségügyi reform tervezetét, de azt már most tudni lehet, hogy több szakmai és érdekképviseleti szervezet komoly fenntartásokkal kezeli a koncepciót. A változtatás egyik legfontosabb – olykor már csak kizárólagos – eszköze az irányított betegellátási rendszer (IBR). A Magyar Kórház Szövetség tagja volt annak a testületnek, amely segített a reformterv kidolgozásában, ám azt követően, hogy az egészségügyi szolgáltatókat kizárták az IBR ellátásszervezői közül, a szövetség nem volt hajlandó részt venni a további munkában. A Magyar Orvosi Kamara szintén fenntartásokkal kezeli az IBR bevezetését.
Megfelelő kiegészítésekkel és garanciavállalással tartja elfogadhatónak az egészségügyi tárca törvénytervezetét az Irányított Betegellátást Szervezők Szövetsége (IBSZSZ). Az eddig modellként működő irányított betegellátásban szereplő ellátásszervezők szövetsége idén februárban alakult, jelenleg az összes működő ellátásszervező a tagjuk. A szövetség egyetért a kormánnyal abban, hogy szükséges az egészségügyi reform, ám – akárcsak a kórházszövetség – az IBR-t nem fogadják el kizárólagos eszközként. Ugyanakkor több pontban nem értenek egyet a törvénytervezettel. Hiányolják abból a megfelelő garanciákat, főleg arra az esetre, hogy mi történik a szervezőkkel, ha a rendszert mégsem terjesztik ki országos szintre. Abban teljes az egyetértés, hogy az IBR a magyar egészségügy egyik leghatékonyabb és legprogresszívabb megújítási modellje, így azt tovább kell vinni.
Somody Imre, az IBSZSZ elnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta: jelenleg tanulmányozzák a szaktárca IBR-koncepcióját és néhány héten belül elkészítik hivatalos véleményüket. Nem szabad az ellátásszervezők ötéves tapasztalatát kidobni az ablakon. A szövetség azt is vállalja, hogy részt vállal a lakosság tájékoztatásában – mondta Somody. Abban azonban valamennyi szervezet egyetért, hogy nem jó egyenlőséget tenni a reform és az IBR között.
