Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A minőségügyi rendszerekre vonatkozóan nincs uniós előírás, a hazai intézmények is önként döntenek az ISO szabványok vagy a kórházi ellátási standardok bevezetéséről. Bár az egészségügyről szóló törvény kötelezően előírja a minőségügyi rendszer működtetését, az intézmények erre költségvetési támogatást nem kapnak. Egy jól működő minőségirányítási rendszer kialakítása a kórházak méretétől függően akár 5–15 millió forintba is kerülhet, ezt az összeget az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodniuk.
Az egészségügyi szolgáltatóknak meg kell felelniük bizonyos szakmai minimumfeltételeknek, elsősorban a betegek biztonsága és az ellátás színvonalának egységesítése céljából. Mivel a legtöbb kórház csak átmeneti működési engedélyt kapott a merev szabályozás miatt, a standardokat az új rendeletben már szakmánként, ellátási tevékenységekre bontva határozták meg, tehát azt írják elő például, hogy milyen körülmények között, milyen személyi és tárgyi feltételek megléte esetén végezhetnek egy adott szemműtétet – mondta lapunknak Szy Ildikó, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium osztályvezetője.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tervei szerint a finanszírozás és a szerződéskötések esetében a szakmai minimumfeltételeken kívül a működés minőségére vonatkozó mutatókat is figyelembe veszi majd, ennek szabályozása jelenleg kidolgozás alatt áll– nyilatkozta lapunknak Boncz Imre, az OEP főosztályvezetője.
Az egészségügyi intézmények működése, az orvosi és az ápoló tevékenységek minősége a szakmai ellátásra vonatkozó egészségügyi indikátorokkal mérhető. Magyarországon a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve az elmúlt években kezdődött meg az indikátorok alkalmazásának bevezetése, ilyen például a reoperációk aránya, ami az ugyanazon ok miatt újra műtétre kerülő betegek számát jelzi, de mérik például a felfekvésék mértékét, vagy az intézménybe érkezés és az első orvossal való találkozás között eltelt időt is. A betegellátás egyik legfontosabb indikátora a betegelégedettség mértéke, amit ez évtől az országban egységes kérdőív alapján, azonos módon mérnek és összesítenek. Ahhoz, hogy minden beteg egyenlő hozzáféréssel, az állapotának megfelelő és szükséges ellátást kaphasson, a feltételeknek és a folyamatoknak meghatározottnak, az ellenőrzési folyamatnak jól leírtnak és mérhetőnek kell lennie – véli Szy Ildikó.
