Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A rendszerváltozás óta 10-ről 30 százalékra nőtt Magyarországon a szegénységi küszöb alatt élők aránya. A kifizetett támogatásokat tekintve 1998 és 2002 között csökkent a segélyezettek száma, ezzel szemben a szociális kutatások szerint folyamatosan nő a rászorultak száma, ám egyre többen vesztik el jogosultságukat. Ezért a szaktárca jelentős reformokat akar végrehajtani a támogatási és ezzel együtt az ellátó rendszerben is. Az Európai Unióban egységes számítás alapján határozzák meg az úgynevezett szegénységi küszöböt. Ennek alapján szegénynek mondható, akinek a jövedelme nem éri el az átlagjövedelem 50 százalékát. Eszerint a magyar lakosság több mint fele szegénynek számíthat. Az unió jelenleg nem határozza meg az egyes országok szociálpolitikáját.
A szociális reform keretében a szaktárca a nyugdíjminimum helyett bevezetné 2009-től a szociális minimumot (NAPI Gazdaság, 2004. április 27., 3. oldal). Megjelenne a beilleszkedési támogatás, amit a munkanélküliek kapnának, s lényege, hogy az érintettek ne váljanak kirekesztetté és tartósan munkanélkülivé. Emelnék az ápolási díjat, ráadásul hosszú távon a funkciója is megváltozna. Jelenleg az ápoltak hozzátartozói kapják bér jelleggel, ám a tervek szerint a gondozottak kaphatnák kézhez, hogy szolgáltatást vásárolhassanak belőle. A már meglévő célzott támogatások – lakásfenntartási, gyógyszertámogatás, közgyógyellátás – mellett megjelenne az úgynevezett adósságkezelési program. A gyermekvédelmi programokban emelnék a gyermekek után járó szociális juttatásokat, köztük a jelenleg mintegy 740 ezer fiatalkorút érintő gyermekvédelmi támogatást.
