Bár az agrárgazdaság szerepe a nemzetgazdaságon belül az utóbbi időben csökkent, még mindig jelentős azoknak a köre, akik az úgynevezett agrobizniszhez valamilyen módon kapcsolódnak, míg az Egyesült Államok népességén belül minden ötödik, Magyarországon minden hetedik ember tartozik ide – mondta Horn Péter, az agrárgazdasági tanács elnöke a Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Kerekasztal tegnapi ülése után. Az akadémikus szerint Magyarországon a növénytermesztés és a kertészet jó helyzetbe kerül az uniós csatlakozással, a sertés-, a tej-, valamint a tyúk- és a pecsenyecsirke-ágazat kapcsán azonban komoly átmeneti gondok lesznek, ám később a helyzet rendeződik. A szakember szerint, bár a kormányok már kilencedik éve mulasztásos törvénysértést követnek el az agrárstratégia megalkotásának halogatásával, idén ennek elkészítése végre komolyan elkezdődött. A stratégia az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosítására is vonatkozik majd, a módosító indítvány előreláthatóan ősszel kerül az Országgyűlés elé. A stratégiára vonatkozó végleges vitaanyagot a kerekasztal május 27-én tartandó következő, plenáris ülésére állítják össze.
Szakértői vélemények szerint megduplázódhat az 50 hektár feletti gazdaságok száma, miközben a kis árutermelő gazdaságoknak szövetkezniük kell a nagyokkal. A birtokkoncentráció kapcsán maximálnák az egy falu határában lévő legnagyobb földterületet a tulajdon és a bérlet alapján is, így elkerülhetők lennének a túl nagy gazdaságok.
