Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szocialista és szabad demokrata képviselők oly módon változtatnák meg az ártörvényt, hogy a kormánynak rendeletalkotási jogot adnának a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak kiküszöbölésére - derül ki egy friss javaslatból. A beadvány szerint a kormány árstopot vezethetne be a rendelet kihirdetésekor érvényben lévő árak esetében, új elem viszont, hogy nem a kiskereskedelmi, hanem a gyártó és a forgalmazó közötti elszámolásban alkalmazott ellenértékre vonatkozna a szigor. Ismeretes, hogy még parlamenti végszavazásra vár a pénzügyi salátatörvény, amelyben szintén a gyógyszerpiaci zűrzavar okán szintén az ártörvényt módosítják: ebben viszont a kiskereskedelmi forgalomban felszámítható legmagasabb ár hatósági egyedi megállapítására kap felhatalmazást a kormány.
A módosító javaslatok szavazása során azonban csak jövő januártól élhet ezzel a lehetőséggel a kormány, így az április elején elrendelt 180 napos árbefagyasztás lejárta után még hónapokig állami kontroll nélkül maradna a gyógyszerpiac. Miután a hatósági ár mellett fölöslegesnek tűnik egy újabb kormányzati jogosítvány, a most benyújtott javaslat célja nem lehet más, mint hogy a folytonosságot biztosítsa az átmeneti időszakban.
A parlament információs rendszerében egy tévedés folytán (Szabó Lajos helyett Szűcs Lajost tüntetik fel) Fidesz-SZDSZ beadványként szereplő iromány értelmében a rendeletben szereplőnél magasabb áron a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb egy évig a gyártók és forgalmazók nem tehetnének egymásnak szerződési ajánlatot. A rendelkezés a humán törzskönyvezett gyógyszerekre és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerekre vonatkozna. Mindemellett a kormány felhatalmazhatná az egészségügyi minisztert arra, hogy kérelmezés alapján mégis hozzájáruljon az ár megváltoztatásához. A kérelmekről a tárca vezetőjének kilencven napon belül kellene határozatát meghozni, amely azonban egyszer további hatvan nappal meghosszabbítható lenne. Ezzel a miniszter akár 5 hónapig is halogathatná a kérelmek elbírálását.
A gyógyszerfogyasztók alulinformáltságát is érvként felsorakoztató javaslat indokolása szerint az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelnek a fenti rendelkezések, mivel a szerződési szabadság nem alapvető jog, ezért korlátozása alkotmányos, ha erre ésszerű indok alapján, nem önkényesen kerül sor. Emellett a képviselők hivatkoznak a vonatkozó uniós irányelvekre, amelyek szintén lehetővé teszik az árak befagyasztását.
A moratórium alól történő felszabadítás kérelmezésének lehetőségét is az irányelvek írják elő, a javaslat az indokolás szerint „ésszerű határidőt” biztosít a miniszternek a gyártók kérelmeinek elbírálására. A módosított törvény a tervek szerint a kihirdetését követő tizenötödik napon lépne hatályba, előtte azonban még a képviselőknek joguk van vitázni róla és meg is változtathatják azt.
