Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A születéskor várható élettartamot tekintve Magyarország 6-8 éves lemaradásban van az európai uniós átlaghoz képest. Ennek egyik oka, hogy számos daganatos betegséget tekintve dobogós helyen áll Európában: évente 35 ezren halnak meg ilyen jellegű megbetegedésben. A Johan Béla Népegészségügyi Program célkitűzése, hogy legalább három évet lefaragjon ebből a hátrányból. A kedvezőtlen helyzet javítása érdekében a program 2010-re a 0-64 éves korú lakosság daganat miatti halálozását 10 százalékkal mérsékelné. A daganatos megbetegedések visszaszorítására az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) három lakossági szűrőprogramot működtet. Az elmúlt két évben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kétmilliárd forintot költött a szűrésekre.
A népegészségügyi szűrővizsgálatok célja, hogy korai, tünetmentes állapotban emelje ki azokat a pácienseket, akik már kezelésre szorulnak. A korai stádiumban felismert elváltozás nagy biztonsággal és sokkal eredményesebben gyógyítható, mint a későn diagnosztizált, kiterjedt daganat - nyilatkozta lapunknak Kovács Attila helyettes országos tisztiorvos. A lakosságszűrési programcsomag keretében 2001-ben indult meg az emlőszűrés, 2003 szeptemberében a méhnyakszűrés, és az idén lépcsőzetesen a vastagbélszűrés. Ugyanezt a három lakossági szintű szűrést ajánlotta 2003-ban az EU is, így a magyar szűrőprogram az uniós tervekkel is összhangba került. A szűrésprogramot az OEP finanszírozza, az elmúlt két évben megközelítőleg egymilliárd forint volt a szűrések költsége, és további egymilliárd forintot tett ki a diagnosztikára és gyógykezelésre fordított összeg.
A szűrésre és a korai stádiumú elváltozások kezelésére fordított összegek alacsonyabbak, mint a szűrés nélkül kezelendő, súlyosabb stádiumú betegségek gyógyítási költsége, ezért a hatékony lakossági szűrés nemzetgazdasági cél is. Egyes számítások szerint emlőszűrés esetében egy megmentett életév a szűréseknek köszönhetően körülbelül 217 ezer forint költséget jelent az államnak, egy megmentett élet pedig 5,7 millió forintba kerül.
Mammográfiás szűrésre kétévente küldenek értesítőt 45-65 év közötti nőknek. A 150 millió forintos adminisztrációs költséget és az információs rendszer működtetését a központi költségvetés fedezi. Az első ciklusban 1,2 millió behívólevelet küldtek ki, és 42 százalékos részvételi arány mellett 2830 műtétet végeztek el. Az EU ajánlása 70 százalék, azonban a magyar aránynál figyelembe kell venni, hogy csak másfél éve indult meg a szűrés, és nem tartalmazza az alapellátás keretében beutaltakat, illetve a más megbetegedéssel kapcsolatban klinikai kivizsgálásra kerülteket; így 53 százalékos átvizsgáltsági arányról beszélhetünk.
Mivel a daganatos megbetegedés az egyén kockázata, nincs populációt érintő fertőzésveszély, ezért a rákszűrés nem kötelező, és elmulasztása nem szankcionálható, de a prevenciónak be kell épülnie az egészségügyi kultúránkba - mondta Kovács.
