BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nem érdekeltek a cégek a parasport szponzorálásában

Mivel a paralimpia szponzorálásában csak nagyon kevesek érdekeltek, ezért az értelmi fogyatékosok versenyszerű sporttevékenységét a sportszövetség büdzséjének 40, a mozgáskorlátozottak sportolását 90 százalékos mértékben támogatja a szaktárca. A sportág képviselői most tárgyalnak az athéni közvetítésről az MTV illetékeseivel.

2004. április 21. szerda, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Meglehetősen nehéz helyzetben vannak ma Magyarországon a parasportolók – mozgáskorlátozottak, látássérültek és enyhe értelmi fogyatékkal élők. Életüket ugyanis jelentősen megkönnyíti a versenyszerű sportolást elősegítő állami támogatás, a pénz felhasználása azonban számos vitát szül a magyar paralimpiai bizottság (MPB) berkeiben – állítja Nádas Pál, a szervezet elnöke. Éppen ezért az MPB – 2004-es sporttörvény értelmében való – köztestületté válásától nemcsak a külső érdekérvényesítési képesség erősödését, hanem a belső viszonyok tisztulását is várják. Az idén mintegy 100 millió forinttal gazdálkodik a bizottság, a költségvetés kétharmadát ugyanakkor az athéni olimpián való részvétellel összefüggő kiadások teszik ki. A Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) 63 millió forintot biztosít, amit a MPB 4 milliós önrésze egészít ki. A szervezet éves büdzséjének általában 85–90 százaléka származik a szaktárcától, mivel nincs olyan magyarországi gyógyászati segédeszközgyártó, illetve forgalmazó cég vagy más támogató, amelynek érdekében állna a parasport szponzorálása – fogalmaz Nádas. A szervezet elnöke hozzáteszi, hogy ezért a 10–15 százalékos rész is jellemzően mecenatúra útján folyik be. A bizottság fő támogatója a Vodafone. A sportoló mozgáskorlátozottak és látássérültek aránya egyébként igen alacsony a nyugat-európai országokban tapasztaltakhoz képest. Ez sajnos leginkább azzal magyarázható, hogy az akadálymentesített sportlétesítmények elérhetősége korlátozott az ország számos településén.
A paralimpia mellett a működési kiadások, a nemzetközi versenyeztetés, valamint a műhelytámogatások alkotják az MPB költségvetésének kiadási oldalát. Műhelytámogatásban eredményességi alapon részesülnek a klubok. Tavaly 13,5 millió forintot fordítottak erre a célra. A parasportolókkal foglalkozó klubok helyi önkormányzatoktól és a Wesselényi Közalapítványtól nyerhetnek még támogatást. A világversenyeken jó eredményt elérő sportolók a Gerevich-ösztöndíjban részesülnek az ép versenyzőkhöz hasonlóan, ami esetenként 15–90 ezer forint között mozog. Az ezen felül járó eredményességi jutalom az ép sportolókénak 30 százalékát teszi ki, így ez egy paralimpiai aranyérem esetén 3 millió forint lehet. Az olimpián dobogós helyezést elérő parasportolók 35 éves koruktól fogva jogosulttá válnak az úgynevezett olimpiai járadékra, ami megegyezik a mindenkori bruttó havi átlagkeresettel az aranyérmeseknél, az ezüstérmesek ennek 60, a bronzérmesek 40 százalékát kapják havonta. A járulékot csak az 1984 után sikereket elérő versenyzők kaphatják a sporttörvény szerint.
Az értelmi fogyatékkal élők sporttevékenységét szervező Magyar Speciális Olimpia Szövetség (MSOSZ) mintegy 70 millió forintból gazdálkodott tavaly – közölte lapunkkal Lengyel Lajos, a szövetség elnöke. A szervezethez 2800–3500 versenyző tartozik, de a helyi sportintézmények 20–25 ezer fogyatékkal elő ember sportolását teszik lehetővé Magyarországon. Az MSOSZ költségvetésének 40 százaléka származik állami forrásból. A GYISM közvetlenül, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségén keresztül támogatja a speciális sportot, a kiemelt nemzetközi eseményeken (nyári, valamint téli olimpia) való részvételhez pedig külön szerződés alapján járul hozzá. A büdzsé 20 százalékát pályázati úton biztosítja a szövetség. A költségvetés fennmaradó részének zöme az üzleti szféra szponzorációiból tevődik össze, a tagdíjakból befolyó bevétel elhanyagolható, gazdasági tevékenységet pedig nem folytat az MSOSZ.
Az 50–60 magyarországi verseny lebonyolításán túl a nemzetközi versenyeken való részvételt, ezek alkalmával orvosi szűréseket, konferenciákat, illetve edzőtovábbképzéseket, valamint kulturális kísérőrendezvényeket is szervez a szövetség. A sporteseményeken összesen 18 sportágban indulhatnak a versenyzők, ezek közül a legnépszerűbbek az atlétika, a labdarúgás, az asztalitenisz, az úszás, valamint a floor-hoki, legkevesebben a teniszt választják. A versenyeken nincs nevezési díj. Egy-egy kisebb esemény lebonyolítása 50–100 ezer forintba kerül, a nagy országos versenyek költségvetése elérheti a több millió forintot is.

Böröcz Petra
Böröcz Petra

Ez is érdekelhet