Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azok a magyar külkereskedők, akik a CEFTA-megállapodás keretén belül kedvezményesen kereskedhetnek jelenleg Romániával, Bulgáriával, vagy Horvátországgal, bizonytalan helyzettel találják magukat szemben május elsején. Az úgynevezett adaptációs tárgyalások végkifejlete ugyanis még nem látható. Az uniós országok és a tíz csatlakozó ország tradicionális kereskedelmi partnereinek tárgyalásai a hagyományos áruforgalom eddigi feltételeinek fenntartását célozzák. A Horvátországba irányuló magyar export esetében a többi viszonylatra vonatkozó vámtételnél némileg magasabb vámra lehet számítani, a szomszédos ország társulási szerződése szerint ugyanis aszimetrikus vámkedvezmény érvényesül – mondta Várkonyi László, a Külügyminisztérium külgazdasági osztályvezetője.
Az EU jelenleg hatályban lévő kereskedelmi rezsimje a magyarországi szabályozásnál jóval alacsonyabb exportkontingenseket tartalmaz mezőgazdasági termékekre. A tárgyalások eredményeit akkor értékelnék pozitívan az agrárpiaci szereplők, ha sikerülne extrakvótát, valamint elfogadható vámtételt biztosítani az EU államainak.
A fennálló különbségeket jól tükrözi a lisztpiaci helyzet: a rossz búzatermés következtében tavaly több mint 100 ezer tonna lisztet vásárolt Románia Magyarországtól, az EU jelenleg azonban csupán 4 ezer tonna erejéig szállíthat kedvezményesen lisztet a szomszédos országba. A kontingens feletti mennyiség után az uniós kereskedők 40 százalékos vámot kötelesek fizetni, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kereskedést – tudtuk meg Bidló Gábortól, a tavalyi magyar búzaexport 25 százalékát teljesítő Agrograin Rt. kereskedelmi igazgatójától. Gabonára 120–150 ezer tonnás kontingenseket alkalmaz jelenleg Románia, Bulgária és Horvátország a közös piac vonatkozásában, a kedvezményes lehetőséget azonban jellemzően nem használják ki a cégek. Az exportot jelentősen korlátozhatja, hogy a szóban forgó országok nagyrészt előállítják az elfogyasztott gabonamennyiséget, így csak jelentős termésvisszaesés esetén szorulnak exportra – tette hozzá Bidló.
A magyarországi gabonafelesleg 1,5–2 millió tonna lehet búzából és 2–4 millió tonna kukoricából. Az idei termés ugyanis közepesen jónak ígérkezik, ez 4,5 millió tonna búzát és 7 millió tonna kukoricát jelent. A vámok és kontingensek jövőbeli alakulása tehát jelentősen befolyásolhatja az ágazat jövedelmezőségét – mondta lapunknak Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke, a Hajdúsági Gabonaipari Rt. elnök-vezérigazgatója. Az Ukrajnából származó gabonával szemben azonban a védővámrendszer fenntartásában érdekelt Magyarország, a jelenlegi szabályozás szerint évente 3 millió tonna búzát szállíthat kedvezményesen Ukrajna a közös piacra. Míg a magyar–román bilateriális megállapodás 15 százalékos vámot ír elő a magyarországi lisztexportra, addig az uniós országaiból érkező árut 30 százalékkal terheli a román állam – fűzte hozzá Lakatos.
A Hajdúsági Gabonaipari Rt. elsősorban a román piacban érdekelt a kedvező szállítási feltételek miatt, a januárban bevezetett tonnánként 11 ezer forintos exportilleték azonban ellehetetlenítette az idei kereskedést, 200 millió forint kárt okozva a cégnek. Az agrárkormányzat tegnap visszavonta az exportilleték-fizetési kötelezettséget a lisztre, így a következő másfél hét során még az eddigi feltételek mellett lehet exportálni.
