A magyar cementimport tavaly az egymillió tonnához közelített, míg a belföldi felhasználás 3,9 millió tonnára bővült. A megelőző évben ugyancsak rendkívül élénk volt a behozatal, a várt 460 ezer helyett 760 ezer tonnányi érkezett a piacra, feladva ezzel a leckét a magyar gyártóknak.
A belföldi gyártású cement az ára miatt nem állja a versenyt az ukrán, orosz, vagy moldáv termékekkel. Emellett Keleten annyira alacsony a szállítási költség, hogy az importőröknek akár ezer kilométeres távolságból is megéri hozatni a nyersanyagot. Európa nyugati felén ilyen hosszú távú szállítás költsége nagyjából megegyezik a termék előállításának árával.
A magyar cementipar számára kedvező lehet egy esetleges betonútépítési program, amely a gyártás jelentős részét lekötné. A Magyar Cementipari Szövetség közelmúltban rendezett szimpóziumán kiderült, hogy a beton alkalmas volna a gyorsforgalmi utak és sztrádák építésére; annak ellenére is, hogy Magyarországon autópálya-alapanyagként a volt balatoni út miatt nem bíznak benne. Több olyan technológia is létezik azonban, amelynek révén ebből az anyagból jobb minőségű utak készíthetők. A szimpóziumon neves német, osztrák és svájci szakértők tartottak előadást, akik szerint a betonból épült utak teherbírása és időtállósága jobb, mint az aszfaltból készülteké. Ráadásul kisebb környezeti terheléssel is jár ez az egyébként már 50-70 éve alkalmazott technológia.
Kérdéses azonban, hogy a magyar utak gerince mennyire felel meg a betonburkolat kívánalmainak. Egy aszfalt kopórétegű út ugyanis egészen más alépítményt igényel, mint a beton. Több esetben azonban megoldható, hogy az aszfalt kopóréteg felmarását követően betonfelületet alakítsanak ki, amely mind tapadásban, mind szilárdságban jobb mutatókkal bír, mint elődje.
