Az evával kapcsolatos értelmezési vitára hívta fel a figyelmet a közelmúltban Frederik Bolkestein EU-biztos, aki a Magyar Hírlapnak adott interjúban fejtette ki, hogy „az evát pedig még egyszer meg kell vizsgálni, hogy nem ütközik-e uniós jogszabályba”. A magyar álláspont szerint az eva összeegyeztethető az áfairányelvekkel - tájékoztatták lapunkat a Pénzügyminisztériumban. Úgy tudjuk, a fő kifogás az adónemmel szemben az, hogy míg az evás vállalkozás által kiállított számlán szereplő bruttó összeg 20 százalékát teszi ki (25 százalékos kulcs mellett) az áfa, amit a számla befogadója el tud számolni, addig az evázó csak 15 százalék adót fizet a költségvetésbe. Az unió ezt elsősorban technikai okokból kritizálja, információink szerint nem a bevételi forrásainak biztosítása miatt aggódik. Az EU fő bevételi forrása ugyanis az általános forgalmi adóból származik, amit a nemzeti büdzsékből állnak a tagországok. Az eva kis tétel, a magyar költségvetés idén várható bevételeinek is alig több mint 1 százalékát teszi ki. Az uniót az zavarja, hogy áfás számlát állít ki az ilyen adót nem fizető vállalkozás.
A PM adatai azt mutatják, hogy az eva bevezetése nem okozott bevételkiesést a költségvetésnek. Tavaly a tervezett 16 milliárd forinttal szemben 30 milliárd forint folyt be, idén 54,4 milliárdot várnak.
