Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mezőgazdasági vállalkozások egy része még tájékozatlan az uniós agrártámogatások tekintetében és nem érzi magát felkészültnek az európai uniós csatlakozásra - derült ki egy felmérésből. A megkérdezett társaságok egyike sem válaszolta azt, hogy teljes mértékben felkészült és tájékozott az EU-támogatások igénylését illetően. A cégek kis része ugyan felkészültnek vallotta magát, de nem minden területen, s ugyanennyien tájékozottak a rájuk vonatkozó témákban.
Akadnak cégek, amelyek egyáltalán nincsenek felkészülve a támogatásokra. A megkérdezettek csaknem fele szélesebb piaci lehetőségekre számít az uniós csatlakozás nyomán. A válaszok között 20 százalékos aránnyal szerepelt a növekvő piaci profit reménye, ennél kevesebben számítanak technikai, technológiai fejlődésre. Egyes vélemények szerint a magyar agrárgazdálkodók a nem megfelelően előkészített pályázati konstrukciók miatt akár hátrányba is kerülhetnek a többi, már most uniós tagország termelőivel szemben.
A magyar agrárgazdasággal kapcsolatos tennivalók meghatározásához célszerű figyelembe venni az Európai Unió agrárpolitikai célkitűzéseit is - vélekedett Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke egy konferencián. Magda felvázolta a magyar mezőgazdaság jövőképét is, amelyben az ágazatot két csoportra - a kereskedelmi árutermelő gazdaságokra és a részidős gazdálkodásra - bontotta, utóbbihoz járulékos tevékenységek is tartoznának. A kereskedelmi tömegárut termelő ágazatokban - főként a gabona-, olajos magvak, vágóállat-, tej- - szektorokban meg kellene teremteni a méret alapján hatékony gazdálkodást. Ugyanakkor - csakúgy mint világszerte és az EU-ban is - Magyarországon sem kerülhető meg a kiterjedt részfoglalkozású mezőgazdasági termelés mint a vidéki megélhetés tartósan nélkülözhetetlen forrása, a részleges önellátás mellett a helyi idényjellegű élelmiszer-ellátás gyakran legolcsóbb és legegészségesebb része - hangsúlyozta Magda.
