Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalkozások terheit kétségtelenül csökkentené az iparűzési adónak a társasági adóalapból történő nagyobb mértékű leírhatósága, az elvi problémákat azonban nem oldaná meg - vélik a NAPI Gazdaság által megkérdezett adószakértők. Csillag István gazdasági miniszter szerint 100 százalékra kellene növelni a nyereségadó-alapból levonható iparűzési adó arányát. A 2004-es szabályozás szerint a helyi adó 25 százalékával csökkenthető a nyereségadó-alap.
A vázolt javaslat a helyi iparűzési adó kettős, jövedelemadó-forgalmi adó természetéből adódó problémákat nem oldaná meg. A kereskedőknél a bruttó árrés után keletkező összeg képezi az adóalapot. A termelő vállalkozásoknál viszont csak az anyagköltség vonható le, a bér- és egyéb költségekkel nem csökkenthető az adóalap, ezért kvázi forgalmi adónak tekinthető a helyi közteher. Az EU szabályozása szerint az áfán és a jövedéki adón kívül tilos forgalmi típusú adó bevezetése. Az iparűzési adó - a kereskedelmi és termelési szektor eltérő terhelése miatt - nem szektorsemleges.
Végső megoldás a helyi adó átalakítása lenne, aminek nyomán megmaradhatna az önkormányzatok pénzügyi függetlensége. Amennyiben a nyereséget tennék a helyi adó alapjává, az pozitívan befolyásolná az ország tőkevonzó képességét a kreditrendszert alkalmazó külföldi befektetők körében - mondta Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adószakértője. Egy részük a magyarországi leányvállalatuk nyeresége után befizetett adó mértékéig csökkentheti az anyaországban befizetett adót. A forgalmi szemléletű rendszerben ezt nem tehetik meg. A szakértő szerint májustól bárki panaszlevél útján tiltakozhat az iparűzési adó kapcsán az Európai Bizottságnál (EB) a forgalmi adók tilalmára hivatkozva. Amennyiben az EB jogosnak véli a beadványt, perre viheti az ügyet az Európai Bíróságon. A 3-4 éves eljárás 90 százalékos valószínűséggel vezethetne a panasszal élő személy győzelméhez - véli Heinczinger.
A felvetődött javaslatok közül a nyereségadó-alapból való 100 százalékos levonhatóságot tartja politikailag keresztülvihetőnek még ebben a parlamenti ciklusban Erdősi Gabriella, a PricewaterouseCoopers (PwC) adószakértője. Az iparűzési adó rendszerének alapvető megreformálása az önkormányzati gazdálkodás átalakításához van kötve, ezért valószínűleg csupán 2006 ősze után kerülhet rá sor.
Az iparűzési adót kezdettől fogva költségként számolhatták el a vállalkozások, így a 2004-es szabályozással gyakorlatilag a helyi adó 125 százaléka vált levonhatóvá a nyereségadó-alapból - amennyiben a gazdasági miniszter valóban a nyereségadó-alapra gondolt. Más értelmezések szerint valójában a társasági adóból lehetne levonni az iparűzési adót, ám Csillag a Versenyképességi Tanács e heti ülésén is adóalapról beszélt. A módosítás 200 százalékot tenne lehetővé. A plusz 25, illetve 100 százalékkal azonban csak azok a cégek csökkenthetik adóalapjukat, amelyek nyereséget érnek el - mondta Heinczinger Róbert. Erdősi Gabriella szerint a levonás révén jelentősen csökkenhet a központi költségvetés nyereségadó-bevétele, míg az önkormányzatokhoz befolyó adóforintok mértéke nem változna. (A gazdasági tárca számításai szerint 20-30 milliárd forintos kiesést eredményezne a módosítás.)
