Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg a magyarországi gyógyszerkiadások az összes egészségügyi kiadás 30,7 százalékára rúgnak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Németországban 14,3, Ausztriában 15,5 százalékot tesznek ki ezek a kiadások; többet csak Szlovákiában költöttek – mondta Kökény Mihály egészségügyi miniszter a tárca internetes oldalán közölt interjúban.
Vásárlóerő-paritáson számolva 280 dollárt költenek gyógyszerre fejenként a magyarok, ennél kevesebbet fizetnek Hollandiában, Dániában, Angliában vagy Csehországban. Nem tartható, hogy annyit költ a magyar egészségügy gyógyszertámogatásra, mint az aktív fekvőbeteg-ellátásra – véli Kökény. Véleménye szerint a gyógyszerpiac minden szakmai indok nélkül bővült 24-26 százalékkal az elmúlt két évben, miközben az uniós országokban 6-8 százalék volt a növekedés. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) számításai szerint az árbefagyasztással elért 15 százalékos termelői árcsökkenés mellett is az átlagot meghaladó nyereséggel számolhat a magyarországi gyógyszeripar. Az intézkedéssel összefüggésben érdemi ellátási zavarral nem számolnak.
Az információs aszimmetria magas szintje miatt indokoltnak tartja a Pénzügyminisztérium (PM) az árkontroll működtetését a gyógyszerpiacon – derül ki az ártörvény felülvizsgálatáról szóló jelentésből. A fogyasztók ugyanis kevesebb információval rendelkeznek a készítményekről, mint az azokat felíró orvosok – mondta lapunknak a tárca sajtóosztálya. A PM honlapján olvasható elemzésben közlik a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalását is, amely szerint az árszabályozás típusú intézkedések közül kizárólag legvégső esetben alkalmazandó „a piacgazdaságba legdurvább módszerrel beavatkozó tételes hatósági ár”. Ismeretes, hogy az EU-harmonizáció jegyében az Országgyűléshez benyújtott pénzügyi salátatörvény keretén belül a pénzügyi tárca módosítaná az árak megállapításáról szóló törvényt, kiterjesztve annak hatályát a gyógyszerek kiskereskedelmi árára.
A PM-jelentés szerint az ártörvény kiüresedni látszik, nem képes betölteni funkcionális szerepét. Megoldásként szóba jöhet a hatályon kívül helyezése; az általános érvényű szabályokat a szaktörvényekbe lehetne átemelni. Gondot jelentene ugyanakkor, hogy eltér egymástól a hatósági ármegállapítással, illetve a szaktörvények által érintett kör. Rendezetlen maradna az önkormányzati árhatósági feladatkör is. A PM szerint a kereskedelmi törvény vehetné át e feladatot. A másik verzió alapján a szaktörvények erre vonatkozó előírásait emelnék az ártörvénybe, de a tárca szerint inkább az első javaslat megvalósulása valószínű.
