Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalatokra kivetett főbb adókat – iparűzési, kommunális, építmény – összesítve egyértelműen a keleti országrészben fizetnek kevesebb adót a cégek – vonhatnánk meg a mérleget a tavalyi helyiadó-bevételek alapján, de az egy cégre jutó tényleges adóterhelést természetesen a vállalkozások száma, árbevétele, a leírható költségek aránya és az adó mértéke egyaránt befolyásolja. A Pénzügyminisztérium összeállításából mindenesetre kiderül, hogy a nyugati, iparosodottabb és jobb infrastruktúrával ellátott országrészben a zalai cégek terhei a legalacsonyabbak, ennél többet fizettek be a Komárom-Esztergom és Veszprém megyei vállalkozások. Drágább a működés Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében, a csúcson pedig Pest megye és a főváros áll.
A települési önkormányzatok tavaly 9 százalékkal tudták növelni helyi adóbevételeiket: 2003-ban összesen 321,17 milliárd forintot szedtek be. Egy évvel korábban 295,2 milliárd forint folyt be, ami szintén 9 százalékos bővülés. A helyi adók 43-44 százalékát a fővárosban fizetik az adózók, Pest megyével kiegészítve pedig elmondható, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások országosan befizetett adójának 53 százaléka – az egy évvel ezelőttihez hasonlóan – a közép-magyarországi régióban keletkezik. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán Győr-Moson-Sopron megye áll, itt az összes adó 4 százalékát szedik be az önkormányzatok.
A lista végén Nógrád megyét találjuk, de nem mutat fel sokkal jobb eredményt Tolna és Békés megye sem. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gyérebben lakott megyékben egy településre átlagosan nagyobb adóbevétel jut, mind a sűrűbben lakott körzetekben. Ez persze nem jelenti azt, hogy tejben-vajban fürödnének e területek önkormányzatai: az országosnál gyengébb gazdasági potenciállal bíró megyékben jellemzően a megyeszékhely húzza felfelé a mutatót.
A Pénzügyminisztérium kimutatása szerint a helyi adóbevételek meghatározó részét, 84,4 százalékát tették ki tavaly az iparűzés utáni befizetések, amelyek elérték a 271 milliárd forintot. A kormány adózással kapcsolatos elképzelései közt szerepel ennek az adónemnek a kiváltása, de az átalakítás körültekintést igényel: az önkormányzatok összes bevételének több mint 10 százalékát fedezi ugyanis jelenleg ez az adónem.
A többi adó hozzájárulása az önkormányzati büdzsékhez csepp a tengerben. Az iparűzési utáni legnagyobb bevétel az építményekre kivetett sarcból folyik be, ez az adóbevételek 10,5 százalékát biztosítja. A megyék közül Fejérben vetették ki, illetve szedték be tavaly a legkevesebb építményadót, 221 millió forintot. A sorban a magánszemélyek kommunális adója következik 6,2 milliárd forinttal, amelynek már mindössze 1,9 százalék a részesedése. Meglepő módon a fővárosban csak 180 millió forint bevételt hoz ez az adónem, ennél kevesebbet csak négy megyében fizetnek a lakosok. A magánszemélyek befizetéseinek hatodát teszi ki a vállalkozások kommunális adója: ez az elvonás a legkisebb mértékben a Zala megyei cégeket terheli (4 millió forint összbevétel), míg Hajdú-Biharban a legnagyobb (190 millió forint). Az idegenforgalmi adó – nem meglepő módon – Veszprémben és Somogyban hozza a legtöbbet, alig jelent viszont bevételt Nógrádban. Az idegenforgalmi adó kivethető az építmény és a tartózkodási idő után is: utóbbi adónemből a Zala megyei önkormányzatok szedik be a legtöbbet – nem számítva Budapestet.
