Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vezetési válság alakulhat ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél az Alkotmánybíróság (Ab) tegnapi döntése nyomán. A bíróság ugyanis – a felügyelet átszervezését az alaptörvénybe nem ütközőnek mondva – alkotmányellenesnek minősítette a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló, ki nem hirdetett jogszabálynak a PSZÁF elnöke és helyettesei megbízatásának megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseit.
Az Ab rámutat: a hatályos felügyeleti törvényben nem szerepel az elnök jogviszonyának megszűnési okai között az, hogy a jogviszony törvénymódosulással, felmentéssel vagy közös megegyezéssel megszüntethető lenne. Mindez azt jelenti, hogy a jogszabály kihirdetésekor Szász Károly megbízatása nem szűnik meg, a hivatalában maradhat, noha a törvény módosulásával korábbi feladatait a felügyeleti tanács, annak elnöke, illetve a főigazgató veszi át.
Az Alkotmánybíróság szerint a jogorvoslat lehetőségét biztosítani kell, ám figyelmeztet: közigazgatási szerv munkáltatói jogkörben hozott döntése nem minősül hatósági aktusnak, ez ellen fellebbezésnek, közigazgatási pernek nincs helye. A döntés ellen csak a munkaügyi bíróságon kezdeményezhető közszolgálati jogvita. Az Alkotmánybíróság szerint a jogvita tárgyává az érdemi döntést nem, csak a megszűnést konkrétan megállapító határozat egyéb elemeit – a végkielégítés mértékét – lehet tenni.
A testület érdemi alkotmányellenességet csak a szabályozás azon pontjával kapcsolatban látott, amelynek révén – indoklása szerint – az átszervezés a felügyelet működésében az ügyek átmeneti vitelének csak egy részét biztosítja, ugyanakkor a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig – a felügyeleti tanács és annak elnökének megválasztásáig – ellehetetleníti.
