Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Felerősödtek tegnap azok az aggodalmak, amelyek szerint a hétfői kamatcsökkentést túlértékelve esetleg „túlszalad a piac”. A jól sikerült állampapír-piaci aukció után jelentősen erősödött a forint a bankközi devizapiacon az euróval szemben, egészen a 251-es szintig. A következő két hónapra a piac további 100 bázispontos vágást árazott be. Ha tovább erősödik a forint és folytatódnak az intenzív kötvényvásárlások – vélik elemzők –, úgy a jegybank újabb csökkentésre szánhatja el magát. Ugyanakkor az elemzők óvatosságra intettek, mondván, a hirtelen nagy kamatcsökkentés, illetve az ez irányú várakozások túlzott felerősödése hosszú távon visszaüthet. A Credit Agricole Indosuez elemzője szerint a hétfői vágás akár újabb „forintbuborékhoz” is vezethet. A Reuters mindazonáltal megjegyzi, hogy a 12,25 százalékos magyarországi alapkamat még mindig a legmagasabb a régióban, s a forintnak az euróval szembeni négyszázalékos erősödése inkább a portfólió tőke aktivitásának volt köszönhető, semmint a végbefektetőknek. A jegybanktörvény módosításáról szóló, sürgős tárgyalásba vett javaslat szerint egyébként bővül az MNB mindenkori elnökének jogköre: lehetősége lesz rendeletalkotásra, többek között a jegybanki alapkamat, illetve a kötelező tartalékráta mértékéről. A rendkívüli pénzpiaci helyzetekhez való alkalmazkodást segítheti, ha megszűnik a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség a tartalékolási szabályok megváltoztatásakor. Változnának a költségvetés és a jegybank közötti hitelek feltételei is: a kormány azt szeretné elérni, hogy a költségvetésnek egyes tartozásai után ne az alapkamatnak megfelelő, hanem a költségvetési törvényben meghatározott kamatot kelljen fizetnie.
Részletek a 3. oldalon
