A közhiedelem szerint a magas beosztású személyek küzdenek a menedzserbetegséggel. A szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség, a szorongásos betegségek és a depresszió, valamint az ezek által kiváltott pszichoszomatikus panaszok vonatkozásában azonban korántsem a vezetői réteg a legveszélyeztetettebb - állítja Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa. Azok vannak a leginkább kitéve a betegségnek, akik kevéssé képesek befolyásolni saját sorsukat. A magyar férfiak várható élettartamának alakulása is ezt a tendenciát mutatja: a pusztán alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak átlagosan csaknem tíz évvel kevesebbet élnek, mint felsőfokú tanulmányokat végzett társaik. Amerikai kutatások kimutatták, hogy gyakorlatilag egyetlen olyan rizikófaktor létezik, amely tipikusan a menedzserekre jellemző. Az úgynevezett ellenségesség, vagyis a világgal és az alkalmazottakkal szemben megnyilvánuló bizalmatlanság gyakran vezethet túlterheltséghez, túlzott stresszhez - tette hozzá Purebl.
Az ilyen típusú betegségek gyakrabban fordulnak elő az utóbbi évtizedekben. Ez részben a társadalmi, gazdasági változásoknak tudható be: a létbizonytalanság, valamint a társadalmi polarizáció jelentős rizikófaktorok - mondta Túry Ferenc pszichiáter. Az utóbbi 15 évben például hatszorosára nőtt az alkoholizmus miatt májzsugorodásban elhunytak száma Magyarországon. Jelenleg 600-800 ezer közepesen súlyos alkoholbeteg él Magyarországon, de az enyhébb alkoholproblémákat is figyelembe véve az ország lakosságának tíz százaléka tekinthető érintettnek. Az egyik pszichoszomatikus tünet kialakulásának gyakorisága hasonlóan aggasztó: a lakosság 10-20 százaléka szenved testi elváltozás nélküli bélszindrómáktól - mondta a szakértő.
A menedzserbetegségek kialakulásának kockázata jó eséllyel mérsékelhető konfliktuskezelő, relaxációs, rekreációs tréningek elvégzésével és tudatosan vezetett életmód kialakításával. Egészségmegelőző programok, illetve tréningek jellemzően csak multinacionális vállalatok munkatársai, valamint egyes egészségbiztosítási pénztártagok számára érhetők el szervezett kereteken belül.
Egy intenzív, 20-30 órás hét végi képzési programon való részvétel átlagosan 20-30 ezer forintba kerül személyenként. Az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásban hasonló megelőző szolgáltatás jellemzően nem található meg. Egy nagy brit közszolgáltató cégnél végzett felmérés kimutatta, hogy az ott dolgozók 86 százaléka szenved rendszeresen stressztől, az ezáltal keletkező betegségek 6,5 millió munkanap kiesését, valamint az egészségügyi kiadások 50 százalékos növekedését eredményezték - említette Purebl. A pszichiáter utalt egy amerikai kutatásra, amely szerint a pszichológiai problémák kezelése magasan meghaladja a magas vérnyomás okozta betegség kezelésének költségeit.
Magyarországon hasonlóan alakulnak az arányok. A stressz által okozott pszichés és pszichoszomatikus betegségekre jellemző, hogy nem gyógyíthatók hatékonyan csupán gyógyszeres kezeléssel - hangsúlyozta Túry. A páciensek sokszor több mint egy évtizedig járnak rendszeresen orvoshoz és szedik a pirulákat érdemleges javulás nélkül. A gyógyszeres kezelés költségeihez hozzá kell számolni a paraszolvenciára és az utazásra szánt összegeket. A betegségek nagy részét jóval hatékonyabban lehetne gyógyítani pszichoterápiával kiegészített kezeléssel, amelynek költsége rövid távon ugyan magasabb, ellenben az életminőség viszonylag gyors javulása érhető el általa. Az ország pszichiátriai ellátottsága ugyanakkor igen szegényes, a pszichoterápiát kedvezőtlenül finanszírozza az OEP - mondta Túry. Egy egyórás szakorvosi kezelésért 1100 forint jár. Magánrendelésen 60 percért 3-10 ezer forintot kérhetnek el.
