Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Foglalkozás-egészségügyi orvosi ellátás szempontjából Magyarország - Svédország utána - a második leginkább lefedett ország Európában. A cégek 86 százaléka gondoskodik alkalmazottai foglalkozás-egészségügyi ellátásáról, ez 2,6 millió munkavállalót jelent - mondta Hazay Balázs, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) foglalkozás-egészségügyi szekciójának elnöke. A munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzésén túl a munkakörülményekkel kapcsolatos felvilágosításban, a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, az elsősegélynyújtás és sürgősségi orvosi ellátás megszervezésében is részt kell venniük a szakorvosnak.
A nagy foglalkoztató cégek saját rendelőt tartanak fenn, ebben az esetben az orvost és a szaknővért is a munkáltató foglalkoztatja, így fizetésüket nem garantálja a közalkalmazotti törvény. A szolgáltatóktól vásárolt ellátás díját fejkvóta alapján számítják ki. A kormány a MOK által ajánlott kvótát 1995 óta határozza meg a kockázati tényezők alapján négy eltérő foglalkozás-egészségügyi osztályban. Ellenkező megállapodás hiányában ezek az ajánlott kvóták lépnek érvénybe. A veszélyeztetettségi szinteket a munkáltató és az orvos határozza meg az Országos Munka- és Foglakozás-egészségügyi Intézet által kiadott módszertani útmutató alapján. A fejkvótarendszer kialakításának célja az volt, hogy egy praxis által maximálisan ellátható munkavállalói létszám mellett az éves összbevétel lehetővé tegye a rendelő fenntartását, üzemeltetését és az elvárt minőségű ellátást. A szabad megállapodás elvét követve sok szolgáltató az ajánlott kvóta alá megy, ami nem garantálja a kívánatos színvonalat - véli Hazay. A maximálisan ellátható munkavállalók számát egy - a rendeletben szereplő - képlet, valamint az egyes veszélyességi kategóriákra megadott maximális számok alapján határozhatják meg a szolgáltatók. A MOK díjtétel-egyeztető bizottsága által 2004-re javasolt kvóták éves szinten 16 millió forint bevételt tesznek lehetővé. A kvótákat a MOK elnöksége jóváhagyta.
Az ellátás egyelőre nem terjed ki kötelező jelleggel a vállalkozókra, ezért csak kis részük vásárol foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást. A rendszer kiterjesztése lehetővé tenné a munkavállalók meghatározó részének rendszeres egészségügyi szűrését - mondta Hazay.
A szolgáltatások minőségi garanciája céljából több módosítást is szükségesnek tart a MOK. Az ajánlott fejkvótákat hatósági árakká kellene tenni. Az elképzelések szerint csak olyan szolgáltató végezhetne foglalkozás-egészségügyi ellátást, amely minőségirányítási rendszerrel rendelkezik. Ma száz alatt van az ilyen szolgáltatók száma. Az üzemeltetés költségeit a minőségbiztosítás nem növelné jelentősen, mivel jelenleg is igen szigorú előírások szabályozzák a rendelők felszerelését - véli Hazay.
A minőségirányítási rendszer bevezetése mindazonáltal nem olcsó. A minőség, kereset és árszint kiegyenlítése céljából azt javasolja a MOK, hogy foglalkozás-egészségügyi szakrendelést csak szakorvos hozhasson létre és üzemeltethessen, hasonlóan a háziorvosi rendszerhez. Eszerint megszűnnének a céges rendelők, és minden munkáltatónak és vállalkozásnak szakorvos által fenntartott szolgáltatót kellene választania.
