Legalább kétszer annyi főállású iskolaorvosra lenne szükség Magyarországon, mint amennyien jelenleg vállalják az iskolai ellátást - véli Mezei Éva, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) iskolaorvosi szekciójának elnöke. A 230 főállású orvos átlagosan két-három középiskolát, vagyis 1500-1600 diákot lát el. Az iskolaorvosi tevékenységet szabályozó 26/1997-es kormányrendelet szerint legfeljebb 2400 gyerekkel foglalkozhat egy főállású iskolaorvos, ezen a szinten azonban nem biztosítható a minőségi ellátás Mezei szerint. A főállású orvosok közalkalmazotti jövedelmét a munkáltató biztosítja, amelyet bázisfinanszírozással az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogat. Egy tizenöt-húsz éve praktizáló iskolaorvos így nettó 100 ezer forint körüli jövedelmet vihet haza. Az általános iskolás és óvodás gyerekek egészségügyi ellátását többnyire részfoglalkozásban végzik, az orvosok ezért fejkvóta alapján kapják fizetésüket. Az október elsejével hatályba lépő rendelet szerint ez 40 forint lesz tanulónként. Egy 400 fős iskolát ellátó orvos tehát bruttó havi 16 ezer forintban részesülhet a heti egy-két alkalommal nyújtott szolgáltatás fejében.
Az orvosok alulfinanszírozása mellett a működési feltételek hiányossága jelenti az iskolaorvosi rendszer fő problémáját. A helyiséget, a bútorzatot és a rendelő felszerelését ugyanis az iskolák fenntartóinak (sok esetben az önkormányzatoknak) kell nyújtaniuk. A fenntartók gyakran a jogszabály által előírt minimális feltételeket - ezek között nem szerepel a telefon és a számítógép - sem képesek biztosítani forráshiány miatt - mondta Mezei. Van olyan kistelepülés, ahol a háziorvosi rendelőben történik a gyerekek ellátása. A népegészségügyi program keretében az idén kidolgozandó iskola-egészségügyi stratégiához egy prevenciós alap létrehozását javasolja a MOK iskolaorvosi szekciója. Ebből jutna többek között az iskola-egészségügy támogatására is, a működési feltételek biztosítását pedig az iskolák költségvetésében elkülönített összegekből tartaná megoldhatónak a MOK. Az esetleges megtakarításokból fejlesztéseket is meg lehetne valósítani - érvelt Mezei Éva. Számításai szerint egy ötszáz fős iskola orvosi szobájának fenntartása néhány 10 ezer forintba kerül havonta.
A financiális feltételeken túl a szakmai oldal javítására is ki kellene térni a készülő stratégia keretében. Az iskolaorvosok által elvégzendő feladatok köre megegyezne a ma ismertekkel, a módszertant viszont szakmai protokollban kellene rögzíteni. Az óvodai és általános iskolai ellátásra fordítandó minimális óraszámot létszám- és feladatarányosan javasolja meghatározni az iskolaorvosi szekció (a személyi feltételek megléte esetén ugyanez lenne érvényes a főállású foglalkoztatásra is). Emellett az ellenőrzések hatékonyságát is fokozni kellene. A realitás talaján maradva minden középiskolában egy főállású védőnő és iskolaorvos, minden általános iskolában és óvodában egy részállású védőnő és orvos foglalkoztatása lehet középtávon kívánatos - véli Mezei. A védőnői átszervezés mindazonáltal lehetővé tenné általános iskolákban is főállású védőnők alkalmazását, főállású orvosok általános iskolai foglalkoztatása az orvoshiány miatt azonban nem várható a közeljövőben.
