Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A két ország közötti kereskedelmi forgalom megduplázódott az elmúlt évben, az Ukrajnába irányuló magyar export 60, az onnan származó import 29 százalékkal bővült - közölte Major István, a Külügyminisztérium gazdasági helyettes államtitkára. A forgalom bővülése magyar részről elsősorban a gépipari és járműexportot érinti, az ukrán fél Magyarországra irányuló kiviteli szerkezetében a gépipari és a feldolgozóipari termékek aránya növekedett. Az ukrán gépipari export tavaly mintegy 330 százalékkal volt magasabb, mint 2002-ben. Magyarország nagyobb mértékben vásárol feldolgozott termékeket, energiahordozókat és nyersanyagot Ukrajnától. A kereskedelmi kapcsolatok stabil alapja lehet, ha Ukrajna elnyeri a WTO-beli (Kereskedelmi Világszervezet) tagságot.
A kereskedelem fellendülése mellett a turizmus és a befektetések területén is fejlődés várható a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban - vélekedett Major. Az ukrán gazdaság az EU bővülésével kedvezőbb helyzetbe kerülhet. Az EU szabályai szerint mintegy felére csökkennek az Ukrajnából származó áruk vámdíjai, átlagosan 1,14 százalékos vámmal kell számolni május elseje után az ukrán exportőröknek. A két ország közötti gazdasági együttműködés a feldolgozóipar, a gyógyszeripar, valamint a vaskohászat területén fejleszthető elsősorban - vélekedett Andrej Bereznij, ukrán gazdasági és európai integrációs miniszterhelyettes. Bereznij hozzátette, hogy szükség volna a közlekedési folyosók bővítésére. Az ukrán üzletemberek a Magyarországra kiadott fuvarengedélyek számát kevesellték. Major szerint azok bővítése csak a magyar infrastruktúra fejlesztését követően valósulhat meg. A magyar és az ukrán infrastruktúra-fejlesztés részben uniós forrásból is finanszírozható lesz.
Uniós forrásokat például környezetvédelmi, kulturális, oktatási fejlesztés és a határ menti együttműködés céljából is igénybe vehet Ukrajna az úgynevezett „Tágabb Európa Koncepció” (Wider Europe Concept) keretében (Ukrajnán kívül Moldova és Belorusszia tartozik ide) - tudtuk meg Iklódy Gábortól, a külügyi tárca főosztályvezetőjétől. A program keretében 2-3 évre szóló koncepciót dolgozott ki Magyarország és Ausztria, amit kedvezően fogadtak Brüsszelben. A felvázolt projektcímek viszonylag rövid távon megvalósítható, számon kérhető projekteket takarnak. Jelenleg ezen projektötletekhez keresnek támogatókat. A skandináv országokon kívül Nagy-Britannia és Németország mutat élénk érdeklődést az ukrajnai befektetési és fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban.
