Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A színlelt szerződések felszámolása, a gyógyszerek hatósági ár alá sorolása, a kis összegű adótartozások behajtásának javítása, a cégtelefonok megadóztatása és a Sulinet-kedvezmények szűkítése - íme egy szűk listája azon intézkedéseknek, amelyet az Országgyűléshez benyújtott pénzügyi salátatörvény keretén belül kíván rendezni a Pénzügyminisztérium (PM).
A javaslatok közül több - a hatósági gyógyszerár, vagy a cégtelefonadó - a kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ támogatását sem élvezi, így valószínűleg elbuknak a parlamenti szavazáson.
Az APEH hátralékállományán belül évről évre nő a kis összegű - 100 ezer forint alatti - tartozások száma, amelyek végrehajtásában a bírósági végrehajtók kaphatnak nagyobb szerepet a jövőben. Az indoklás szerint az adóhatóság a kapacitás korlátossága miatt elsősorban a nagy összeggel tartozókra veti ki hálóját. A kis összegű tartozások behajtásában a bírósági végrehajtók ugyanakkor nagyobb - 60-70 százalékos - sikerrel dolgoznak, s megjelenésüktől a fizetési fegyelem javulását várják. A PM szerint költségvetési kiadást nem vonna maga után a változás, a bírósági végrehajtók piaci alapon működnek, díjazásukat a behajtott összegből kell fedezniük.
Egy másik indítvány szerint azok a munkavállalók is mentesülnének a retorzió alól, akiket a munkáltatók színlelt szerződéssel vagy munkaszerződés nélkül foglalkoztattak, amennyiben az utóbbiak 2004 június 30-ig, munkaszerződést kötnek és biztosítottként nyilvántartásba veszik az adó- és járulékmegkerülési szándékkal féllegálisan vagy illegálisan foglalkoztatottakat. Erről ez év július 31-ig értesíteni kell az adóhatóságot, ellenkező esetben a munkáltató nem mentesül a társadalombiztosítási és adókötelezettségek visszamenőleges megfizetése alól. Él a kedvezmény abban az esetben is, ha a vitatott jogviszony a munkaügyi, illetve az adóellenőrzéstől függetlenül megszűnt június 30-ig. A moratórium előtti időszakot tehát nem vizsgálják az ellenőrök, ha az nem tár fel jogsértést a moratórium utáni időpontra vonatkozóan. A javaslat alapján nem élhetne viszont a kedvezménnyel az a foglalkoztató, amelynél a színlelt szerződéseket 2003 december 31-e után kötötték, vagy 2004. április 30-a után kezdődött a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás.
A javaslat minden magánszemélyre kiterjesztené a Sulinet-kedvezményt, de önerőt követelne meg az igénybe vevőktől. Ennek mértéke a számítógép, számítástechnikai eszköz értékének 50 százaléka, de maximálisan csak az évi 3,4 millió forintos jövedelemmel rendelkezők vehetik igénybe, majd 4 millió forintig fokozatosan elfogy a kedvezmény.
