Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vélhetően a kormány óvatosságának tudható be, hogy a Reuters legfrissebb felmérése alapján az elemzők későbbre teszik az euró bevezetésének időpontját, mint egy hónappal korábban. Az azóta eltelt időben ugyanis rendre jobb makroadatok - 2003. utolsó negyedéves GDP, januári folyó fizetési mérleg, februári infláció - jelentek meg a piac által vártnál. Ami mégis inkább befolyásolhatta az elemzői véleményeket, az a változás a kormány eltökéltségében a 2008-as eurózóna-csatlakozást illetően: a pénzügyminiszter több alkalommal is kifejtette, hogy ez az időpont túl feszített lenne a gazdaság számára. Igaz, azt is kijelentette, hogy 2010-nél későbbi belépést nem tart elképzelhetőnek. A nemzeti konszenzus megteremtése érdekében különböző szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel kíván a kormány egyezkedni a következő hetekben, aminek eredménye kiszámíthatatlan. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a megkérdezett elemzők már ugyanolyan esélyt adnak az euróbevezetésre 2010-nek, mint 2009-nek. Az előző felmérésben még a korábbi dátumot tartották a legvalószínűbbnek. A későbbi eurócsatlakozás pedig enyhébb presszió alá helyezi a gazdaságpolitika irányítóit a kiigazítás végrehajtása során - ez köszön vissza azon elemzői véleményekben, melyek további lépéseket tartanak szükségesnek a költségvetési tervek teljesítése érdekében. Egyre távolabb kerül a kamatvágás lehetséges időpontja is.
A Pénzügyminisztérium tegnap közzétett gyorsjelentése nem szolgált meglepetéssel, a tárca alacsonyabb inflációval, magasabb GDP-növekedéssel számol, mint az elemzők. A KSH jelentése szerint januárban 0,4 százalékkal nőtt - tehát a PM által várt 0-1 százalékos sávon belül maradt - a reálkeresetek növekedése. A vállalati szektorban nagyobb ütemű bruttó növekedést mértek, mint a költségvetés- ben. Utóbbiban a létszámadatok nem tükrö- zik vissza a tavaly év végén bejelentett leépítéseket.
Cikkeink a 3. oldalon ä
