Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyógyszerárak befagyasztása szükséges rossz, ezért támogatná az SZDSZ, a hatósági ár bevezetése viszont nem korrekt - mondta lapunknak Béki Gabriella, a párt egészségpolitikusa, országgyűlési képviselő. A kisebbik koalíciós partner véleménye azért fontos e kérdésben, mert valószínű, hogy a 180 nap letelte után sem sikerül dűlőre jutnia a kormánynak a gyógyszergyártókkal. Ebben az esetben az ártörvény módosításával lehetne hatósági áras termékkörbe helyezni a gyógyszereket, a parlamenti többség megszerzéséhez azonban szükség lenne a szabad demokrata szavazatokra.
Folytatás a 3. oldalon ä
Az MSZP frakció támogatja az egészségügyi kormányzat intézkedéseit - közölte tegnap Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista vezetője, aki szerint nem elegáns, ám szükséges a gyógyszerárak csökkentése.
Az elnök ígérete szerint mindenképpen segítséget nyújtanak az árak befagyasztását követően likviditási problémákkal küzdő patikáknak.
Úgy tudjuk, a gyógyszerkasszából február végéig 45,4 milliárd forintot költöttek támogatásra, ami csaknem 19 százaléka az éves, 239 milliárd forintos keretnek. A később visszafizetendő előlegeket nem számítva is 2,6 milliárd forinttal nagyobb a gyógyszerkiadás az időarányosan várhatóhoz képest. Számítások szerint 40-60 milliárd forint hiányzik az idén a gyógyszerkasszából, amit csak évközi intézkedéssel lehet pótolni. A kormány ezért a múlt héten két elemből álló ajánlattal fordult a gyógyszercégekhez: vagy önként befizetik a forgalmuk 15 százalékát, vagy a termelői ár 85 százalékán befagyasztják a termékeik árát. A válaszadásra adott határidő múlt péntekről kitolódott kedd este nyolc órára, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) központját nap közben fenyegető bombariadók miatt tíz órára halasztották a végső időpontot. A piacon egyébként olyan hírek keringtek, hogy kedden már nem fogad el új szándéknyilatkozatot az OEP, csak a pénteken jelentkezőkkel véglegesítik a megállapodást, de ezt a pénztár és az Egészségügyi Minisztérium képviselői is cáfolták lapunknak. A tárca várhatóan még e héten közzéteszi a közlönyben az új gyógyszerárakat, amelyek a tervek szerint április 1-jétől lépnek életbe. Az OEP-pel egyezkedni nem akaró gyártók - a Magyarországon forgalmazó cégek túlnyomó többsége - csak erre várnak, hogy keresetüket benyújthassák az Alkotmánybírósághoz (NAPI Gazdaság, 2004. március 12., 1-3. oldal). Kifogásolják egyebek mellet, hogy az árbefagyasztást a jelenleginél alacsonyabb árakon akarja érvényesíteni a minisztérium. Az is aggályos, hogy az új árak kihirdetése és életbe lépése között egy hónapnak kell eltelnie, viszont kevesebb mint fél hónap van hátra áprilisig.
Meglepődést keltett Kökény Mihály egészségügyi miniszter hétvégi nyilatkozata, amelyben a gyógyszeriparban elérhető 20 százalékos nyereségről és a marketingköltségek - szerinte - túl nagy mértékéről beszélt (forrásaink szerint a tárca háttéranyagában a bevételek 20 százalékos növekedése és nem a profithányad szerepelt). A cégek véleménye szerint a Magyarországon forgalomba hozott termékek ára a nyugat-európai árszintek legalján helyezkedik el, ezért a most tervezett intézkedések egyes készítmények kivonására ösztökélhetik a gyártókat. A vélemények abban összegezhetők, hogy Nyugat-Európában az igen költséges kutatási tevékenység finanszírozását is fedezik a bevételek. (Magyarországi fejlesztési bázis létrehozását a kaotikusnak ítélt szabályozási környezet miatt nem tervezik a gyárak.) Piaci elemzők másként látják, szerintük a nyugat-európai árrésnél nagyobb marzsot lehet elérni a magyar piacon, de ez sem versenyezhet az orosz és az észak-amerikai lehetőségekkel. Utóbbi két piacon a magas gyógyszerárak és a termékstruktúra eredményezi a kiugró árréseket - mondta lapunknak Makrai Péter, a Postabank Rt. elemzője. A profitkilátások megítéléséhez azonban számos szempontot - például a helyi támogatási rendszert - kell figyelembe venni.
