Magyarország a 2004-től 2006-ig tartó tervezési időszak alatt 1365 milliárd forintot fordíthat közösségi fejlesztési projektekre. E keretösszeg csupán egy része jön uniós forrásból, mivel az uniós támogatás lényege, hogy csak kiegészíti a hazai forrásokat. A tagországok csak olyan fejlesztési koncepciókat támogathatnak, amelyek beleillenek az ország egy adott tervezési időszakra készített, az Európai Bizottság (EB) által is elfogadott fejlesztési koncepciójába, vagyis rendelkezik nemzeti fejlesztési tervvel (NFT). Az ország hosszú távú, több tervezési időszakot átfogó fejlesztési koncepcióját az átfogó fejlesztési terv (ÁFT) tartalmazza majd. A Magyarországon egy éve meghirdetett Európa-terv csupán nevében kapcsolódik Európához, forrásai részben függetlenek a Strukturális Alapoktól, de koncepciója illeszkedik az ÁFT kereteihez.
Az uniós támogatási keret valamivel több mint 40 százalékát társfinanszírozóként a magyar központi költségvetés állja. A Strukturális Alapok uniós kerete 508 milliárd forint, amihez járul a 178 milliárd forint hazai közületi – központi vagy helyi – forrásként, ehhez további várhatóan 280 milliárd forint hazai magánforrás társul. Mindezek mellett a legszegényebb tagországoknak járó Kohéziós Alapból Magyarország további 283 milliárd forint uniós támogatásban részesül, amelyet 113 milliárd forint magyar közületi forrás egészít ki.
A pályázatokat az NFT operatív programjaiban (OP) – gazdasági versenyképesség OP (GVOP), humánerőforrás-fejlesztési OP (HEFOP), környezetvédelmi és infrastrukturális OP (KIOP), agrár- és vidékfejlesztési OP (AVOP) és regionális fejlesztési OP (ROP) – kidolgozott programkiegészítő dokumentumai alapján írják ki. Minden operatív program tucatnyi intézkedéssel, azon belül több pályázattal rendelkezik. Az öt OP végrehajtása különböző minisztériumokhoz van delegálva, szemben néhány ország uniós gyakorlatával, ahol redundáns intézményeket hoztak létre e feladatok ellátására. A projektek átfogó koordinálása pedig a január elsejétől a Miniszterelnöki Hivatalból kivált önálló intézmény, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) feladata.
A gazdaság versenyképességének növelésére 463 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 183 milliárdot a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar segítésére, 91 milliárdot beruházásösztönzésre, 108 milliárdot az információs társadalom előmozdítására és kutatásfejlesztésre, valamint 84 milliárdot a hazai kkv-szektor versenyképességére fordíthatnak. A pályázatokat többségét a gazdasági tárca írja ki. A humán erőforrás fejlesztésére 213 milliárdot fordítanak, itt a 40 év felettiek boldogulását, a munkahelyi beilleszkedést és az esélyegyenlőség növelését célzó projektek nyerhetnek támogatást. A közlekedési infrastruktúra javítására 263 milliárd, vidék- és településfejlesztésre 139 milliárd forint áll rendelkezésre. Az uniós elvek között kiemelkedő prioritása van a környezetvédelmi fejlesztéseknek, erre 252 milliárd forintot irányoztak elő. Az előcsatlakozási alapokkal ellentétben a benyújtott pályázatok a keretösszegig önmagukkal, a minőséggel és a formai követelményekkel versenyeznek.
Jelenleg mintegy 120 pályázat áll a jelentkezők rendelkezésére, de a kormányzat ígérete szerint minden pályázatot meghirdetnek május elseje előtt. A pályázati ablakok többsége folyamatos beadással működik, azaz egy beadási határidő után eredményt hirdetnek, majd ezt követően rögtön újra megnyitják a pályázatot. Vannak olyanok is, amelyek folyamatos beadással, a keretösszeg kimerüléséig működnek. Az éves keretösszeg kimerülése esetén az NFH a jövő évi keretre is vállalhat lekötéseket, de szerződést csak az előre meghatározott adott évben köthet. A pályázati ablakok teljes kimerülése esetén külön EB-engedéllyel lehet átcsoportosítani a kevésbé sikeres keretből. Ez a forgatókönyv azonban szinte biztosan kizárható, mert ez azt jelentené, hogy az NFH rosszul tervezett, és a blamázst a hivatal nem vállalja.
Andacs Botond