Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Újfent az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak a gyógyszerpiac résztvevői, ha a kormány végrehajtja a héten bejelentett szigorú intézkedéseket – értesült a NAPI Gazdaság. A gyógyszergyártóknak ma kell válaszolniuk a kormány ajánlatára, amely szerint a gyártók vagy befizetik az OEP-kasszába a támogatott készítmények termelői árának 15 százalékát, vagy a piacon lévő valamennyi gyógyszerre hatósági árat vezet be a kormány. Úgy tudjuk, a cégek egy része nem hajlandó ez ügyben egyezkedni. Számítások szerint a kormányzati tervek végrehajtása 60-65 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet, miközben a gyógyszerkassza terven felüli hiányát – az intézkedések nélkül – 40–60 milliárd forint közé teszik. A többlet egyes hírek szerint a központi támogatási mérték 2 százalékpontos emelését is finanszírozná. Idén ugyanis 74-75 százalékra csökkent az átlagos gyógyszer-támogatási szint a tavalyi 78-79 százalékról.
Rékassi Balázs, a GKI-Egészségügy-kutató Intézet munkatársa a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy az uniós tagállamokban évente átlagosan 5-10 százalékkal növekszik a gyógyszerkassza. Ezzel szemben Magyarországon 15-20 százalékos az emelkedés. Míg két éve 209 milliárd, tavaly már 250 milliárd forintot költött az állam gyógyszerre. Idén 239 milliárdot szántak medicinákra, de már most látható, hogy ezt nem tudják tartani. Az év elejétől 5 százalékos áfa terheli a gyógyszereket, és jelentősen változott a támogatott termékek köre. Számításaik szerint idén a második hónapban 23,5 százalékkal költött többet a lakosság medicinákra, mint egy évvel korábban. Ebben a drágulás mellett a fogyasztás 6 százalékos bővülése is megjelenik.
Gyógyszerügyben két korábbi kontrollkérelem már hosszú ideje az Alkotmánybíróságnál vár döntésre. Az újabb alkotmánybírósági keresethez azonban nem ártana tudni, hogy a kormány valójában milyen lépésekkel kívánja rákényszeríteni a gyógyszercégeket a takarékossági programban való részvételre: a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón hatósági árról beszélt a szóvivő, ugyanakkor az Európai Unióban jogszerűen alkalmazható szigorú gyógyszerszabályozás életbe léptetését is kilátásba helyezte a gyártók elutasító magatartása esetére. Más információk az árak befagyasztásáról szóltak.
Megfigyelők szerint a leginkább kézenfekvő megoldás a kormány számára az árak befagyasztása lenne. Ez is legfeljebb 180 napig élhet, viszont elég hozzá egy kormányrendelet. A nem hatósági áras termékkörben ugyanis erre bizonyos körülmények fennállása – például a gazdaság egészét, vagy annak egy részét érintő szabályozási eszköz változása – esetén lehetőséget biztosít a kormány számára az árak megállapításáról szóló törvény (ártörvény). A hatósági ár megállapítása már jóval bonyolultabb eljárást igényelne: módosítani kellene hozzá az ártörvényt. Ez ugyan egyszerű többséggel megszavazható, de még az is kérdéses, hogy a liberális gazdaságpolitikát hirdető SZDSZ támogatná-e. A törvényben megszabott feltételek ráadásul nem igazán húzhatók rá a gyógyszervitára. A jogszabály szerint ugyanis az árban, a díjban valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő feleknek meg kell állapodniuk, vagyis az árak egyoldalú kihirdetésére nincs mód. A legmagasabb árat ráadásul úgy kell megállapítani, hogy „a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson (...)”, ami viszont kalkulációkat igényelne. Az ártörvény egyébként jelenleg csak a humáncélú gyógyszerek kereskedelmi árrését szabályozza. Az EU-s joggyakorlatra való hivatkozás pedig akkor állná meg a helyét, ha a kormány nem április, hanem május elsejét (a csatlakozás időpontját) határozta volna meg a termelői árváltozások életbelépésének dátumaként.
Szakértők szerint az árkorlátozás helyett inkább generikus programmal és az orvosok megfelelő tájékoztatásával lehetne megtakarítást elérni a gyógyszerkasszában. Az orvosok ugyanis jelenleg csak egyoldalúan, a gyógyszercégek promócióiból kapnak információt a készítményekről.
