– Milyen pályázati tapasztalattal rendelkeznek a magyar cégek?
– A magyar vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek elsődleges célpontjai az uniós pályázatoknak, így természetesen fogékonyak az új információkra, ám a támogatások megszerzéséhez kapcsolódó pályázatírással, a lebonyolítással összefüggő utómunkálatokkal kapcsolatban tapasztalatlanok. A legtöbben akkor tántorodnak el a pályázatírástól, amikor meglátnak egy formanyomtatványt vagy a pályázatokhoz kötelezően csatolandó dokumentumok listáját, s felmérik, hogy mekkora munkára, felelősségre és kötelezettségre van szükség a pályázat beadásához. Sokan semmilyen vagy csak részleges információkkal rendelkeznek az intézményrendszerről, nem tudják ki a pályázat kiírója.
– Milyen hatással lesznek a hamarosan megnyíló uniós források a magyarországi vállalkozásokra?
– A megnyíló lehetőségek mindenképpen pozitív hatással lesznek a vállalkozói kultúrára. A magyar kkv-szektor cégvezetői közül sokan nincsenek tisztában bizonyos közgazdasági alapvetésekkel és az EU elvárásaival, ám ha pénzhez akarnak jutni uniós forrásokból, akkor pótolniuk kell ezt a hiányosságot. Sok esetben a különböző hatástanulmányok, SWOT-elemzések vagy egy komplex üzleti terv összeállítása is okoz gondot, pedig e dokumentumok elkészítése elengedhetetlen az uniós pályázatokon való induláshoz.
– Érdemes a cégeknek egy csak a pályázatokkal foglalkozó munkatársat alkalmazni?
– Mind több vállalkozás látja be, hogy az uniós pályázatok lebonyolításához szükséges komplex tudást egy erre a célra alkalmazott saját munkatárs kezébe kell adnia. Ez nem jelenti azt, hogy a tanácsadó cégek munka nélkül maradnak, mivel a források kiaknázásához, a pályázat elkészítéséhez, valamint a projekt véghezviteléhez sokszor többlet emberi erőforrásra van szükség. Így a tanácsadók a pályázók külső segítőiként működhetnek, tartva a kapcsolatot a vállalkozás projektkoordinátorával.
– Kiknek érdemes pályázniuk?
– A mintegy 800 ezer magyar kkv közül csak azok tudnak pályázni, amelyek megfelelnek a követelményrendszernek és életképes projekteken gondolkodnak. A tervezhetőség mellett a mérhetőség is nagyon fontos. Sokan azért nem pályáznak, mert eleve nem bíznak képességeiben vagy belátják, hogy nem lennének képesek az elvárásoknak megfelelően végrehajtani a projektet. Számukra a szakemberrel történő konzultációt javasoljuk, aki az elképzelésük alapján forráskombinációs – a vissza nem térítendő támogatások egyéb forrásokkal történő összehangolása – ötletekkel látják el őket. Fontos az elszámoltathatóság és a projekt általában 5 évig történő fenntartása.
– Milyen üzlet a tanácsadás?
– A pályázati forráskombináció kiötlése, a pályázatírás és a projektmenedzsment bizalmi feladat, amelynek jó ellátásához nagy tapasztalat szükségeltetik, és amelyet akkor kifizetődő elvállalni, ha a tanácsadó teljes körűen végigviheti a projektet. Egy ilyen megbízás elnyeréséhez a tanácsadónak garanciát kell vállalnia arra, hogy a pályázatot elfogadják. Ennek megfelelően feladata felügyelni a lebonyolítást, a hiánypótlást és a projekt utómunkálatait, elvégezni az ellenőrzéseket és kiépíteni monitoringrendszert. A sikerdíjas tanácsadóknál a juttatás mértéke a projektek nagyságától, az egyedi munkálatoktól függően általában 3–12 százalék. Az 1999 óta létező Árindex Kft. 2000 óta bonyolít le ebben a struktúrában hazai és európai uniós pályázatokat, és eddig közel 200 alkalommal pályázott sikeresen.
– Okoz-e nehézséget a saját forrás megszerzése?
– A pályázatok finanszírozásánál az önerő mellett fontos szerepet játszik a saját erő is. Az önerő vállalkozások esetében a nettó beruházási érték 25 százaléka – ezt előre kell biztosítani. Ehhez társul a támogatás, ami általában a teljes forrás 25–50 százaléka. A fennmaradó rész a saját erő. A legtöbb pályázó nem rendelkezik saját forrással, ezért hitelből oldja meg a társfinanszírozást. A bankok az utóbbi időben fedezték fel ezt a területet, és ma már szinte mindegyiküknél rendelkezésre áll valamilyen a saját forrást helyettesítő pénzügyi termék.
Andacs Botond