Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelek szerint újra beindul az élet a pénz- és kötvénypiacon, ismét kezdik felfedezni a magyar papírokat a várva várt hosszú távú befektetők. Arányuk még viszonylag csekély, ezért egy-egy nagyobb szereplő is képes jelentős árfolyamváltozást generálni, ám a folyamat arra utal, hogy a magyar piaccal szemben az utóbbi háromnegyed évben tapasztalt távolságtartás szűnőben van. Az úgynevezett végbefektetők most már azt figyelik, hogy mikor térjenek vissza – véli az egyik elemző. Mások szerint lassan lekerül a napirendről a valutaválság kockázatára épülő forgatókönyv.
A forint a múlt héten öthavi csúcson is járt, amikor egy euróért csupán 253,85 forintot kellett adni. Pénteken aztán kisebb korrekció következett: a 254-es euróárfolyam túl erős támasznak bizonyult, és a magyar jegybankelnök nyilatkozata is gyengítette a forintot. Elemzők szerint a következő hetekben nem valószínű, hogy áttöri ezt a szintet a forint.
E héten az új makromutatók adhatnak iránymutatást a piacnak: csütörtökön jön ki a februári inflációs adat, pénteken pedig a januári folyó fizetési mérleg. Az állampapírpiacon a közelgő nagy diszkontkincstárjegy-lejárat biztosíthat komoly keresletet a héten kibocsátandó papíroknak.
A NAPI Gazdaság által megkérdezett szakértők úgy látják, a következő napokban a 255–257 forintos sávban maradhat az euró árfolyama, amiből csak nagyon rossz adatok tudják kimozdítani. Távolabbra tekintve már magasabb, 258–259 forintos árfolyammal számol Tóth Illés, a DZ Bank elemzője, aki szerint a mostani árfolyamszintekre vezető forinterősödés túlzott volt, az utóbbi hónapokkal szemben az árfolyamban megjelent az erős oldali kilengés potenciálja is. A befektetők ugyanakkor egyre inkább kezdik elhinni, hogy a jegybank kitart inflációs célja mellett.
A makromutatók közül a folyó mérleg befolyásolhatja inkább a piacot. A DZ Bank Rt. a piaci konszenzushoz közeli, 235 millió eurós januári deficitet vár, a CIB Bank prognózisa 280 millió euró. A mérleghiány várható nagyságát a már hét közepén megjelenő külkereskedelmi statisztika segíthet pontosabban belőni. A külső egyensúly az utóbbi hónapokban javult, az export növekedési üteme felzárkózott az import mellé. Egyesek szerint a befektetői bizalom visszanyerésében a fordulópontot a tavalyi mérleg felülvizsgálatának eredménye jelentette, amelyet február első felében publikált a jegybank.
A februári infláció mindkét bank szerint 7,4 százalék lehetett, míg Barcza György, az ING elemzője 7,5 százalékot vár. A magasabb becslés annak tudható be, hogy bizonytalan, mikor jelenik meg a statisztikában a szeszes italok, a dohány és egyes szolgáltatások árváltozása.
