Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem volt alaptalan Medgyessy Péternek a napokban lezárult gazdademonstrációk kapcsán tett nyilatkozata, miszerint a gazdák azokkal a gépekkel is tüntettek, amelyeket támogatással vásároltak. Ezt a feltevést támasztják alá a KSH-nak a beruházásokról készült előzetes számításai is.
A statisztika szerint a feldolgozóipar beruházásainak volumene tavaly 13,2 százalékkal, míg a mezőgazdaságé 14,9 százalékkal emelkedett. Így az agráriumban 2003 folyamán 227,6 milliárd forint beruházást hajtottak végre, ebből 72,77 milliárd jutott az utolsó negyedévre.
Ez a magas dinamika egyértelműen az EU-csatlakozással összefüggő támogatási bizonytalanság következtében előrehozott ágazati beruházások eredménye – véli Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. Élelmiszeripari Elemzések Központ igazgatója. Véleménye szerint nem lebecsülendő beruházást hajtott végre az agrárágazat az uniós csatlakozás előtti utolsó évben; ez a jelentős amortizáció miatt rövid távon rontja majd az érintettek jövedelmezőségét, hosszabb távon azonban a versenyképesség elengedhetetlen feltétele. Fórián szerint egyelőre nehéz volna megbecsülni, mennyi és milyen beruházást hajtottak végre külön-külön a mezőgazdasági ágazatokban, illetve az élelmiszeriparban. Fontos azonban, hogy a mezőgazdasági gépekre vonatkozó támogatást tavaly lehetett igényelni utoljára teljes évben, s a tavalyi ígéretek alapján 2004-es forrásokból megvalósuló fejlesztések jócskán hozzájárultak az agrárbüdzsé determinációjához.
Az agrártárca adatai szerint tavaly mintegy 50 milliárd forint támogatást fizettek ki agrárberuházásokra, s a múlt évben megkezdett fejlesztések nyomán 21,6–22,4 milliárd forint a 2004-re áthúzódó kifizetések, az úgynevezett determinációk értéke. A tavalyi beruházási szubvenciók több mint felét mezőgépekre, egyötödét építményekre kapták a gazdálkodók, s a múlt évben jóváhagyott, idén kifizetendő kötelezettségek esetében egyharmadnyi az építményekre, negyedrésznyi a gépekre fordított állami támogatás – tájékoztattak a minisztériumban.
Tavaly rekordnagyságú összeget, az előző évinél több mint 10 százalékkal többet, 115,3 milliárd forintot költöttek új mezőgazdasági gépekre a magyar agrárgazdálkodók, 152,7 ezer erő- és munkagépet szerezve be – tudtuk meg Hajdú Józseftől, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (MGI) főigazgató-helyettesétől. Használt mezőgépeket is vásároltak az agrárgazdálkodók, ezekre azonban nem járt támogatás. Hajdú szerint az idei mezőgép-beruházások értéke 90 milliárd forint körüli lehet, mivel májustól a gépberuházásokra csupán pályázatokkal lehet majd EU-forrásokból szubvencióhoz jutni, főként a SAPARD-program és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) révén.
A gépforgalmazó cégek képviselői szerint az új beszerzések tavalyi növekedése a rekordszámokkal együtt csalóka, mivel a forgalom 78 százalékát a Nyugat-Európából származó gépek tették ki, s ezeknél az eladások értéknövekedésében jelentős hatása volt a forint euróhoz viszonyított gyengülésének is (NAPI Gazdaság, 2004. február 18., 1–4. oldal, február 23., 4. oldal).
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára szerint is komplex folyamatokat takarnak a számok. Horváth Gábor véleménye szerint sok esetben a mindössze 4-5 éves gépeket is újakra „cserélték” a gazdák, s ezek egy részét a forgalmazók ismét eladták. A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai mezőgép-kapacitás több mint háromszorosa már az 1989. évinek. Ez pedig felveti például a kapacitások kihasználásának kérdését, korábban ugyanis több műszakban is dolgoztak ezek a gépek, ma azonban „jobbára már a vetést is ezzel járnak ki megnézni a földekre a Lada helyett”.
