Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az exporttevékenységet is végző húsipari cégeket tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) és az inkább belföldi piacra dolgozó vágóhidakat képviselő Iparos Húscéh (Húscéh) sem ért egyet azzal, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) kilogrammonként 293 forintos kötött árat határozzon meg a vágósertés hasított súlyára – közölte a két szervezet. A demonstrációs tárgyalások nyomán ezt az árat az FVM a támogatások feltételeként szabja március 15-től. A sertésenkénti 120 forintos állat-egészségügyi költségtérítést csak az a feldolgozó kapja meg, amely megfizeti ezt az árat – mondta Jankó Ferenc, a Hússzövetség elnöke. Véleménye szerint a lehetőséggel azonban az üzemek nemigen élnek majd. A támogatás ugyanis kilogrammonként csupán 1 forintot jelent egy 120 kilogrammos sertésnél. Eközben a 293 forintos kötött ár E minőségű sertésre vetítve 241-242 forintos kilogrammonkénti felvásárlási árat jelent, míg ebben a kategóriában a piaci ár jelenleg 235-240 forint – a támogatást tehát „elvinné az ár”.
A feldolgozók az alapanyag-túltermeléssel küzdő sertéságazatban inkább piaci árakat szeretnének, illetve azt, hogy az ágazat megkapja a tavalyi 6 milliárd forintos támogatásból még hiányzó 400 millió forintos ki nem fizetett részt, amely szerintük jogosan jár az ágazatnak. Ennek elmaradása esetén akár bírósághoz is fordulnak, mivel idén ezen felül más támogatásra nem számíthatnak. Tavaly 390 milliárd forintos árbevételt ért el a húsipar a 2002-es 410 milliárd forint után. A nyereség pedig egymilliárd forintra csökkent az előző évi 3 milliárdról. Mindez annak ellenére történt, hogy a levágott sertések száma 3,9 millióról 10 százalékkal, 4,3 millióra, a marháké pedig 60 ezerről 90 ezerre növekedett.
