Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bizonyosra vehető, hogy idén sem marad el az évközi nyugdíjkorrekció, a jelenleg ismert folyamatok alapján számításaink szerint 1 százalékpontos növekedésre számíthatnak a nyugdíjasok, ami 16-20 milliárd forint többletkiadásra kényszeríti az államháztartást. A pluszjárandóságokhoz törvény szerint novemberben jutnak hozzá a jogosultak, de volt már példa korábbi kifizetésre is.
Bár még csak alig két hónap telt el az évből, az már kijelenthető, hogy az idén januári nyugdíjemelés kiszámításakor figyelembe vett 5,8 százalékos éves átlagos inflációs szám alulbecsült. A Pénzügyminisztérium immár 6-6,5, a jegybank pedig 7,4 százalékos árszínvonal-növekedést tart valószínűnek.
A nyugdíjszámítás alapjául szolgáló másik paraméter az országos nettó átlagkereset növekedése: erre a költségvetésbe 6,8 százalékot írtak be. Az MSZOSZ korábban azt javasolta tagjainak, hogy az ágazati béralku során vegyék figyelembe a kormány által akkor kommunikált 5,5-6 százalékosnál nagyobb infláció lehetőségét. Ahhoz viszont, hogy legalább egyszázalékos reálbér-emelkedést érjenek el idén a munkavállalók, a magasabb infláció miatt magasabb nettó keresetre lesz szükségük. A svájci indexálásból 7-7,5 százalékos idei nyugdíjnövekmény adódik, szemben a januári tényleges 6,3 százalékkal.
A nyugdíjas-érdekképviseletek nyilván nem hagyják szó nélkül, hogy januárban a nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint számolt árindex 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az átlagos fogyasztói áremelkedés 6,6 százalék volt. A nyugdíjszámítás során nem ezt a speciális, az idősek vásárlói preferenciáit tartalmazó kosarat veszik figyelembe, bár évek óta napirenden van a váltás, s legutóbb a miniszterelnök is ígéretet tett erre. A januári árváltozások a nyugdíjasok kiadásaiban nagyobb súllyal szereplő termékcsoportokat érintették súlyosabban: ide tartozik a háztartási energia, a gyógyszer és az élelmiszer. Az árnövekedés javarészt az adóemelésekkel magyarázható. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője úgy véli, hogy az élelmiszerek árváltozása az év során nem tér el a teljes fogyasztói árindextől, bár ez az a termékcsoport, ahol számottevő az előrejelzés bizonytalansága (például az időjárásnak a terméseredményekre gyakorolt hatása miatt). Ezzel szemben a - nyugdíjaskosárban kisebb súllyal szereplő - szolgáltatásoknál inflációs nyomásra számít, a háztartási energia viszont ugyancsak felfelé húzza az inflációt.
