Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egzisztenciális kilátástalanságból az európai uniós munkavállalás jelent ma kitörési lehetőséget a Magyarországon végzett fiatal orvosok számára - állítja Barta Péter, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke. Az egészségügyi magánszektorban való elhelyezkedés esélyei sem túlzottan kedvezőek jelenleg. Magánpraxis indításához egyelőre hiányoznak mind a piaci, mind a financiális feltételek. A privát rendelők és klinikák pedig az egyelőre szűkösnek mutatkozó fizetőképes kereslet miatt nem jelenthetnek versenyképes alternatívát az elvándorlással szemben. Barta Péter ugyanakkor úgy véli, hogy a potenciális fizetőképes kereslet nagyobb lehet, figyelembe véve a hálapénzekre fordított összegeket, amit szerinte a kiegészítő biztosítási rendszerekbe kellene átirányítani. Ennek feltétele viszont, hogy az egészségügyi kormányzat világosan elkülönítse az állami egészségügyi és a kiegészítő ellátási kört.
Egy nemzetközi vizsgálat magyarországi előzetes felmérései során a szakvizsga előtt álló rezidensek több mint 60 százaléka jelölt meg elvándorlási szándékot, a rezidensek ötöde jelezte, hogy szilárd elhatározása az uniós munkavállalás, illetve konkrét lépéseket tett az ügy érdekében. Az MRSZ és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ (SE-EMK) közös vizsgálatának ellenőrző kérdéseire adott válaszokból ugyanakkor kiderült, hogy a megkérdezetteknek viszonylag kis része szervezi aktívan külföldi munkavállalását. Ebben lényeges változást hozhat május elseje - hangsúlyozta Szócska Miklós, az EMK igazgatója.
Az EU jelenlegi tagállamaiban elérhető gyakorló orvosi jövedelem a hivatalos magyar bér 8-10-szerese is lehet - állítja Barta Péter. A felmérésben megjelölt kivándorlási indokok között első helyen az elérhető jövedelem szerepelt. Érdekes, hogy a hálapénz intézménye szintén elvándorlásra készteti a fiatal orvosokat, mivel azt mind a beteg, mind az orvos számára megalázónak és kényszer jellegűnek tartják.
A paraszolvencia megítélése tehát nagyot fordult a tíz-húsz évvel ezelőtti állapotokhoz képest, amikor azt még az orvosi pálya egyik vonzerejeként tartották számon - tette hozzá Barta. A hálapénz megítélése mellett annak reálértéke is jelentően módosult, ma már a hálapénzzel kiegészített orvosi jövedelem sem biztosít tisztes megélhetést - véli Paulin Renáta, a közeljövőben induló Medic Work Egészségügyi Munkaerő-közvetítő Központ ügyvezető igazgatója.
A magyar orvosi szakvizsga jellemzően kedvező fogadtatásban részesül az EU tagállamaiban. Barta szerint a csatlakozást követően 99 százalékban elfogadják majd ezt a végzettséget. Németországban több szövetségi állam is magasabbra értékeli a magyar szakvizsgát (nem a diplomát), mint a németet, de létezik olyan munkáltató, amely direkt magyar szakorvosokat keres. Uniós célországként a legtöbb esetben Ausztria, Németország, a skandináv országok és Nagy-Britannia jön szóba. Ezekben az országokban jelentős orvoshiány alakult ki az elmúlt időszakban.
Annak az uniós szabályozásnak köszönhetően, amely szerint az ügyeleti idő is munkaidőnek számít, az eddigiekhez képest is növekedni fog az orvoshiány az EU-ban. Ausztriában mintegy 3 ezer orvosra lesz szükség a következő öt évben - hívta fel a figyelmet Szócska. A magyarországi hiányszakmák - aneszteziológus, radiológus, patológus - egyébként az uniós országokban is keresettek, sőt ezek műveléséhez még a helyi nyelv ismerete sem feltétlenül szükséges. Norvégia általános családorvosokat vár kiemelten magas fizetéssel (a német béreknél 30-40 százalékkal magasabb jövedelem kedvéért számos német szakember is hátrahagyta otthonát egy időre).
