Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Másfél évtizedes probléma a közszféra alkalmazottainak kiszervezése gazdasági társaságokba - véli Vadász János, a közszolgálati reform kidolgozásával megbízott kormánybiztos. A kérdés fontosságát mutatja, hogy az utóbbi tíz évben 1100-zal nőtt a költségvetési és társadalombiztosítási profilú gazdasági szervezetek száma. Tavaly év végén 16 026 ilyen szervezetet tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Csak tavaly 625-tel nőtt a költségvetési szektorhoz tartozó gazdasági szervezetek száma.
Miközben a közalkalmazottak elbocsátásának indoka a költségcsökkentés, ha ez nem párosul a közintézményekben végzett munka hatékonyságának javulásával, akkor a tevékenységek kiszervezéséhez vezethet, ami hosszú távon plusz költségvetési forrást emészt fel, ráadásul megfosztja a dolgozókat a közalkalmazotti státusból fakadó előnyöktől - véli Vadász. A többletkiadást az okozza, hogy a kiszervezések nyomán csökken a költségvetési források ellenőrzése, így a külsős szervezetek hatékonysága alacsonyabb a közintézményekénél.
A negatív tapasztalatok ellenére részben a tavalyi megszorító intézkedések hatására jelentősen bővültek a vállalkozásokba kiszervezett közszolgálati tevékenységek. Előfordul az is, hogy egy-egy közintézménynél vállalkozói szerződéssel „foglalkoztatják” tovább a korábbi alkalmazottak egy részét - ez azonban ellentmond az uniós munkajogi szabályozásnak. Az Mt. tavalyi módosítása nyomán 2004. július elsejéig kaptak haladékot a szervezetek a színlelt vállalkozói szerződések megszüntetésére. A készülő egységes közszolgálati törvény pénzbüntetéssel, illetve végső esetben az állás elvesztésével szankcionálja majd az ilyen szerződéseket. Vadász szerint ez a változás kevesebb, mint ötezer közszolgát érint.
