Az idén januárban a fogyasztói árak hó/hó alapon 2,1 százalékkal, év/év alapon pedig 6,6 százalékkal emelkedtek – közölte a KSH. Az elemzői kar nem „mozdult rá” a várakozásoknál számottevően magasabb inflációra, így nem vagy csak kis mértékben módosítják idei prognózisaikat. A konszenzus ugyanis 6,32, illetve 1,76 százalék volt.
Azt tudtuk, hogy jelentősen gyorsul az infláció az év elején, így nincs különösebb jelentősége a nagy eltérésnek a konszenzus és a tény között – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír makroelemzője. A magas januári szám arra enged következtetni, hogy az első hónapban a vártnál nagyobb mértékben „jöttek át” az adó- és áremelések hatásai.
Nagyjából abban is egyetértenek a szakértők, hogy februárban ismét jelentősen gyorsul az infláció. Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője szerint a jövedéki adó emelése hatásainak még a fele sem jelentkezett januárban. Az elemző a második hónapban 8 százalék közeli év/éves áremelkedésre számít.
Várható volt, hogy januárban az élelmiszerek, a gyógyszerek, valamint a dohány- és alkoholtermékek ára „elindul”, azt azonban, hogy mekkora mértékű lesz a drágulás, csak nagy szórással lehetett megjósolni. A gyógyszerek ára a várakozásoknál jobban nőtt, a háztartási energiáé viszont kevésbé. Az élelmiszerek drágulásában egyaránt szerepet játszott az áfa emelése és a szezonális hatás. Jól érzékelteti a bizonytalanságot, hogy a háztartási energiaár emelkedését saját várakozásaikhoz mérten szignifikánsan különbözően ítélték meg a szakértők.
A háztartási energia esetében nem tűnik egyértelműnek a KSH módszertana, mivel korábban hasonló jellegű áremelkedés hatása egy hónap alatt teljes egészében megjelent az árindexben – mondta Török. Véleménye szerint áprilisban az infláció 8 százalék közelébe kerülhet, majd az év második felében újra mérséklődhet, év végére 6 százalékra. Ebben az esztendőben átlagosan 7 százalékos inflációra számít a Raiffeisen Értékpapír, prognózisa szerint érzékelhető inflációcsökkenés csak 2005-ben várható.
