Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két hét van hátra az egyetemi és főiskolai felvételi lapok postára adásának március elsejei határidejéig. A felsőoktatási képzésre jelentkezők száma (160 ezer fő) tavaly már kevesebb volt, mint 2002-ben, a felvettek száma négyezerrel maradt el a tavalyelőttitől (106 ezer). A tendencia idén valószínűleg folytatódik, már demográfiai okból is. Tavaly az államilag finanszírozott helyek több mint 10 százaléka üresen maradt, de a meghirdetett költségtérítéses szakokat sem sikerült minden intézményben feltölteni. A költségtérítéses és az államilag finanszírozott rendszerbe felvett hallgatók aránya több éve megközelíti az 50-50 százalékot, a 2003-ban felvettek 48 százaléka fizet a tanulásért.
Az ELTE bölcsészkarán 20 százalék alatt maradt tavaly a fizetősök aránya, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen (BME) a 20 százalékos cél helyett csupán 10 százalékig sikerült 2003-ban feltölteni a keretet. Idén a Közgáz 175 ezer, az ELTE BTK 100-200 ezer, a BME pedig 230 ezer forintot kér el egy félévért. Az idegen nyelvű képzések közepes ára 2700-4000 euró félévenként. A BME 500, a Közgáz 200-220 diákot oktat idegen nyelvű képzésben.
A költségtérítéses képzésben rész vevők arányának növekedése nem csupán az intézmények gazdasági helyzetének tudható be, hanem a jelentkezők életkori összetételének is. A háromévesnél nem régebbi érettségivel rendelkező jelentkezők alig tették ki az összes jelentkező 50 százalékát tavaly. A legnépszerűbb szakokon jellemző a másoddiplomás és kiegészítő alapképzések arányának növekedése. Jelenleg mintegy 400 szak várja a felsőoktatásba belépőket. A szaktárca tervei szerint ez 2006-ra 100 alá csökken.
A szakértők szerint a szakválasztásnál nehéz lehet dönteni a kínálat bősége és a munkaerő-piaci problémák miatt. A diploma általános értékvesztését mutatja, hogy némely szakok vagy intézmények esetében már az 5-10 százalékot is elérte a munkanélküli frissdiplomások aránya. A BME és a BKÁE által végzett felmérések azonban azt mutatják, hogy az elit egyetemek végzettjeit nem fenyegeti a munkanélküliség. A munkaerő-piaci folyamatokat bizonyos fáziskéséssel követik a felsőoktatási jelentkezések. Tavaly fordulópontot élt meg a jogi felsőoktatás: a 2002-ben még legnépszerűbbnek számító szakra 2003-ban 20 százalékkal kevesebben jelentkeztek. Tavaly egyetlen mérnökképzés sem jutott be a 20 legkedveltebb szak közé. A közgazdasági szakra jelentkezők száma 30 százalékkal nőtt.
Tavaly a legnépszerűbb (egyetemi közgazdász) szakra csaknem 5 ezren jelentkeztek, a harmadik helyre szorult jogi képzésre 4 ezer ember szeretett volna bejutni. Átlagosan 5-15 százalékkal apadt a jogász szakra jelentkezők száma, a Pázmány Péter Egyetem esetében csaknem 50 százalék volt a csökkenés mértéke. Igen népszerű volt a főiskolai idegenforgalmi és szálloda szak, valamint a főiskolai kommunikáció szak.
