Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A központi költségvetés egyszeri tételek miatt megugró kiadásai mellett a társadalombiztosítási alapok bevételeinek mérsékelt bővülése is közrejátszott abban, hogy januárban az államháztartás éves pénzforgalmi hiányának a 23,8 százaléka már teljesült. Előbbi kalkulálható volt, a Pénzügyminisztérium (PM) az év elején felhívta rá a figyelmet: a Gripen gépek, az autópálya-építések és a tavalyról esedékes agrártámogatások összességében 90 milliárd forinttal növelik a büdzsé kiadásait januárban. Valójában ezek az egyszeri kiadások - kivéve az autópályákat - már egy évvel ezelőtt is nyomták a költségvetést, igaz, akkor kisebb publicitást kaptak az áthúzódó agrártámogatások és a Gripen-törlesztés.
Az idei és a tavalyi egyszeri tételektől megfosztva a költségvetés kiadásai egy év alatt 9,1 százalékkal emelkedtek, míg a rendkívüli elszámolásokat is tartalmazó PM-jelentés 20,7 százalékos kiadásbővülésről szól. Ezt azonban nem a Pénzügyminisztérium adatközléséből tudtuk meg, a tárca ugyanis - a szokásoktól eltérően - csak az alrendszerek együttes előzetes mérlegét közölte. Kivételt tett viszont a nemzetközi hírügynökségekkel, így a NAPI Gazdaság a Bloomberg révén jutott hozzá a részletes adatokhoz...
A januári mérleg sajátossága, hogy egyszerre kéthavi támogatást fizetnek ki az önkormányzatoknak. Számolni lehetett azzal is, hogy a 12,5 százalékos alapkamat miatt emelkedett az adósságszolgálatra fordított összeg. Az államháztartás bevételei csaknem 42 milliárd forinttal maradnak el az egy évvel korábbitól, ami valószínűleg az év végi áfa-visszautalások normál rend szerinti lebonyolításának tudható be (korábban ezzel a trükkel próbálták javítani a januári mérleget). Abból is sejthető, hogy nem a jelenlegi folyamatok miatt apad a bevétel, hogy a PM elégedetten nyilatkozott az áfa- és az szja-bevételek alakulásáról.
Meglepő viszont a tb-alapokba fizetett összeg gyér gyarapodása: mindössze 4,3 százalékos növekedést jeleznek az adatok. A részletes adatok hiányában nem állapítható meg, hogy ezért a járulékbevételek vagy a központi költségvetés hozzájárulásainak elmaradása okolható-e. A kiadási oldalon kimutatott 10 százalékos emelkedés jócskán elmarad a 2003 és 2002 között mért 23,6 százaléktól, így az alapok egyenlege nem szállt el mindjárt az első hónapban.
Az elemzők szerint bár a januári mérleg jobb lett a várakozásoknál (a PM is 230-250 milliárdos hiányt prognosztizált), az összkép nem javult: a kezdeti 3,8 százalékról 4,6 százalékra emelt deficit eléréshez valószínűleg nem lesz elég a Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter által beígért nettó 120+35 milliárd forintos csomag, az év első felében még várhatók újabb korrekciók.
