Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A költségvetés kiadási oldalán kell megtalálnia a Pénzügyminisztériumnak az idei büdzsé hiányának mérséklését szolgáló forrásokat, a bevételek ugyanis várhatóan nem rontják az egyenleget. Bár hétfőn több nyilatkozó is arról beszélt, hogy a költségvetés mindkét oldala felülvizsgálatra szorul, a rendelkezésre álló adatok nem ezt igazolják (ráadásul az adótörvényeken év közben csak abban az esetben lehet változtatni, ha a módosítás az adózó számára előnyös). A tavaly decemberi adóbevétel ugyan csaknem 70 milliárd forinttal elmaradt a várttól, ám ez javarészt a terven felüli bevételeket érintette, s nem veszélyeztette az idei költségvetés tervezésekor figyelembe vett számokat. A legtöbb adónem esetében a bázisadatok jobbak lettek a tavaly ősszel törvényben módosított bevételi összegeknél, ráadásul az alultervezett infláció is többletet jelent a fogyasztási adók esetében. Számításaink szerint a központi költségvetés bevételi főösszege 10,9 százalékos növekményt tartalmaz az előző évi tényleges folyamatokhoz képest, ha viszont az előirányzatokhoz mérjük a növekedést, a változás 14 százalék.
A bevételi oldal szerkezete átalakul 2003-hoz képest: egyrészt új adónemként belép az ökoadó, másrészt megjelenik az Európai Uniótól származó visszatérítés, ami lényegében a központi költségvetés uniós kapcsolatokból származó bevételeit takarja 43,9 milliárd forint összegben. Ezzel párhuzamosan május 1-jétől a vám 25 százaléka marad csak a magyar költségvetésben, 75 százalékát az uniós büdzsé nyeli el.
Nem szerepel továbbá a bevételi címek között az MNB befizetése, amely az EU-elszámolás miatt jövőre az államháztartás egyenlegét nem, csak annak finanszírozását javíthatja.
Az adóbevételek közül a személyi jövedelemadónál megállapítható, hogy az idei előirányzatban rejlő növekmény lényegesen alacsonyabb lenne, ha teljesül a tavalyi terv. Az államháztartási szintű szja-bevételnek (ami megoszlik a központi büdzsé és a helyi önkormányzatok között) az idei előirányzat teljesítéséhez több mint 13 százalékkal kell emelkednie, ám a növekmény javát az önkormányzatok részesedése viszi el. A négy hónapja feltételezhetőnél kisebb bővülés is elegendő ugyanakkor az áfa, a jövedéki és fogyasztási adók esetében. A társasági adóban sok múlik azon, hogy a vállalkozások tényleg átvitték-e a tavaly elért nyereségüket 2004-re, ahogy azt a PM-ben gondolják. Ennek okát az idén 2 százalékponttal 16 százalékra csökkenő társasági adóban kell keresni. Bizonytalan továbbá, hogy miként alakulnak idén az illetékbevételek: az előirányzat ugyanis 4 milliárd forinttal alacsonyabb a tavaly elértnél, ám a lakáspiac kamatfeltételeinek változása miatt nem várható az előző évi eredmény megismétlése.
