Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
NAPI Gazdaság
A héten elkezdődött az év első Grand Slam tornája, az Ausztrál Open. A magyarok eddig nagyon jól szerepelnek, hiszen Mandula Petra és Kapros Anikó egyaránt győzött a második körben, s a már az is biztos, hogy a következő fordulóban is lesz magyar, ugyanis éppen egymás ellen játszanak. Ahhoz azonban, hogy egy-egy játékos idáig jusson, jelentős összeget kell a versenyezőre költeni.
A Magyar Teniszszövetség illetékese szerint Magyarországon százezer körüli azoknak a száma, akik hobbiszerűen teniszeznek. Korosztályos – 18 év alatti – és felnőtt versenyeken összesen 2500 igazolt versenyző indul rendszeresen, és 210 teniszklubot tartanak nyilván. A játékosok vagy a klubok azonban nem kapnak közvetlen állami támogatást, a szövetségekhez eljuttatott összegből jobbára csupán a működés finanszírozására futja – állítja Deák Attila, a Magyar Teniszszövetség főtitkára. A sporttárca teniszutánpótlás-nevelésre és iskolateniszre jutó, 48 millió forint keretösszegű sportágfejlesztési támogatásának sorsát a teniszszövetség is befolyásolja.
A versenyzőkkel közvetlenül kapcsolatban álló klubok a tagdíjakból, a szponzori pénzekből, a versenydíjakból, valamint gazdasági tevékenységük eredményéből tartják fenn magukat. A tagdíjak – rendszerint 5-10 ezer forint között mozognak –, illetve a pályahasználati bérletek általában alacsonyabbak a versenyzők, mint szabadidős sportolók esetében. A versenyek nevezési díjait a teniszszövetség az ifik esetében 4, a felnőttekében 10 ezer forintban maximálta. A versenyek szervezőinek a beszedett díjakból többek között a pályabírókat, a játékvezetőket, a labdákat kell biztosítania. (Egy hobbiteniszezőnek nyáron havonta körülbelül 6 ezer forinttal kell számolnia, ha hetente egyszer látogatja meg a teniszpályát, télen 8-9 ezer forintot tesznek ki a költségek.)
Egy versenyjátékos „kinevelése” igen költséges a szülők számára. A gyerekeknek szakemberek szerint már 6-7 évesen el kell kezdeniük a teniszezést csoportos órák keretében. Ez 2-3 évig heti egy-két alkalommal 500–1200 forintot jelent, attól függően, hogy nyári vagy téli szezon van. Ahogy a játékos fejlődik, úgy egyre kisebb létszámú csoportban foglalkoznak velük. Kilencéves kortól már egyéni órákon kell részt venniük, ami az 1-3 ezer forintos pályabérlet és a 2-3 ezres edzői óradíj kifizetésével jár alkalmanként. Aki profi szeretne lenni, annak kamaszkortól napi 2-3 órás edzésen kell részt venni – mondta Velcz Zsolt, a Match-Point Tennis Club igazgatója. Naponta két alkalommal járnak edzésre a 15-16 éves fiatalok, a teniszedzést kiegészíti az erőnléti edzés is. A tanulmányi költségek mellett a teniszütők – a modernebbek 12–14 éves korig 20–25, később 35–45 ezer forintba kerülnek –, a ruházat, a labdák és a versenyek anyagi vonzatával is számolni kell. Mindez együtt hatalmas anyagi terheket jelenthet a szülök számára. A teniszszövetség minél több hazai verseny rendezésével próbál versenyzési lehetőséget biztosítani, valamint a válogatott játékosok külföldi versenyeztetéséhez nyújt anyagi segítséget.
Kiemelni:
A magyar versenyzők technikailag világszínvonalúak, a mentális felkészítés hiánya azonban meglátszhat az eredményekben.
