A tárcakörözésre és intézményi véleményezésre küldött felsőoktatási reformkoncepció három elemét nem fogadják el az érintettek. Az egyetemek fenntartóinak kht.-vá alakulását, ezzel együtt az oktatóknak és kutatóknak a közalkalmazotti körből való kikerülését, valamint a gazdasági irányítást átvevő igazgatótanácsok bevezetését – mondta Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Az érdekképviselet azt szeretné, ha nem a jelenlegi, konfliktusokkal terhelt koncepció kerülne a kormány, majd a parlament elé.
A reformkoncepcióban foglalt képzési reformot a tárca a törvény elfogadása előtt beindítja, a szakma egyetértésével. A bolognai folyamat feltételeit egy, a közeljövőben kiadandó rendelet formájában szabályozzák. Szeptemberben informatikai szakterületen három intézmény – a Budapesti Műszaki Főiskola, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem – vállalta a kísérleti képzés beindítását – mondta lapunknak Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár.
A bolognai rendszerű lineáris képzési rendszert (3 év alapszint, 2 év az egyetemi szintig, majd 3 év a doktori képesítésig) 2006 szeptemberétől vezetik be kötelező jelleggel. A képzési rendszer átalakításához a 2004-es költségvetés nem biztosít jelentős támogatást, az intézményeknek saját forrásból kell elkezdeni a reformot.
A felsőfokú szakképzés és az alapképzés elindítása nem okoz gondot, a mester fokozat kialakításához azonban már szükség lesz plusz költségvetési támogatásra – mondta Kis Papp. Az egyetemi vezetők jónak tartják a tervezett három pillérű (képzési, kutatási és fenntartási) normatív finanszírozási rendszert, de a helyzet javításához növelni kell a forrásokat is. A helyettes államtitkár ugyanakkor úgy véli, hogy az intézmények költséghatékonyabb működéséhez jelentősen hozzájárulhatna a párhuzamos képzések és szakok számának csökkentése. A bemeneti szakok számának redukálásáról szóló megállapodást a közeljövőben véglegesítik a felek. A jelenlegi 470 bemeneti szak helyett 90-re fog csökkenni az alapképzésen lévő szakok száma.
