Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hálapénzek ellenőrizhetősége kapcsán felvetődött lehetőség a vagyonosodási vizsgálat, vagyis az, amikor az adóhatóság az adózó vagyonnövekedését az adóbevallásban szereplő jövedelemmel veti össze. Az összevetés során a hivatalnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek mekkora jövedelemre volt szüksége. Az APEH nyilatkozata szerint ellenőrzés indítható társas vállalkozásnak magánszemély vagy egyéni vállalkozó által nyújtott tagi kölcsön, nagy összegű tőkebefektetés, folyamatosan veszteséges gazdálkodás, gépjárművek adásvétele, cégnyilvántartás adatai, bevallások adatai, kontrollinformációk, közérdekű bejelentés vagy hatósági jelzés nyomán.
A vizsgálat során többek között a benyújtott bevallásokat, kontrolladatokat, az adózó nyilatkozatát, tanúvallomásokat, más hatóságok és szervek (például bankok, földhivatal, illetékhivatal) információit használják fel az adóhatóság munkatársai. Ha jelentős eltérést tapasztalnak az adóalapot illetően, az adózónak kell bizonyítania, hogy a vagyonnövekedés forrása adózott vagy nem adóköteles jövedelem volt. A tapasztalatok szerint családi, baráti kölcsönre, ajándékozásra, külföldi ismerőstől kapott összegre hivatkoznak az érintettek. Gyakran előfordul totó- és lottónyeremény, gépkocsinyeremény, szerencsejátékból származó összeg említése, vagy már elhalálozott hozzátartozótól kapott olyan pénzösszegre való hivatkozás, amely nem szerepel a hagyatékátadó végzésben.
Az ellenőrzési irányelv szerint 2003-ban az összes revizori kapacitás 1,3 százalékát kellett vagyonosodási vizsgálatokra fordítani, így 500 esetet vizsgáltak. Az APEH nyilvántartásában nem szerepel, hogy az adózó magánszemélynek mi a foglalkozása.
