Egy év múlva kellene átadni az egyetemek gazdaságirányítását a külső tagokat is tartalmazó igazgatótanácsoknak. A lapunk által megkérdezett felsőoktatási intézményvezetők nem látják célravezetőnek, illetve előnyösnek a kht.-vá alakulás lehetőségét. Nagy János, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese kétségesnek tartja, hogy az adott kht. élén álló menedzsment valóban át tudná-e tekinteni és képviselni tudná-e az oktatás és kutatás érdekeit. Szendrő Péter, a Szent István Egyetem rektora szerint vannak a felsőoktatási intézményeknek olyan tevékenységei, amelyek esetleg hatékonyabban végezhetők egy belső kht. szervezésében, az egyetemek működésének kizárólagosan profitorientált felfogása azonban téves elképzelést tükröz. A felsőoktatási intézmények rentábilitását ugyanis elsősorban a társadalmi hasznosság és a kikerülő szakemberek tudása határozza meg - véli Szendrő. Czinege Imre, a győri Széchenyi István Egyetem rektora az állami dominancia fenntartása mellett érvelt, mondván, a magántőke csak a rentábilis, népszerű szakmák oktatását vállalja fel. A kht. formában megvalósítható gazdálkodási rugalmasságot törvényi szabályozással is garantálni lehetne az állami intézményeknek - fűzte hozzá.
A kht.-vá alakulás lehetősége 2008-2009-től nyílna meg a felsőoktatási reform jelenlegi koncepciója szerint. A részben állami tulajdonú társaságok a fejlesztési terv jóváhagyását követően átvehetnék az egyetemek fenntartói szerepét. A reformkoncepció több lehetőséget említ az önállóbb intézményi gazdálkodás megvalósítására, többek között a költségvetési maradványösszegek átvitelét a következő évre. Az autonómia növelésével szemben az intézményi reform keretén belül felállítandó igazgatótanácsokon (it) keresztül közvetlenebb ellenőrzést nyerhetne az oktatási tárca az egyetemek gazdálkodása felett. A 2005. január elsejétől kötelezően felállítandó it tagjait részben az egyetem, részben az Oktatási Minisztérium (OM) által kijelölt szakemberek alkotnák. Az it kizárólagos jogkörébe tartozna többek között a fejlesztési terv, az éves költségvetési terv, az auditált beszámoló, a teljesítményfinanszírozási szerződések, a szervezeti felépítés, a működési szabályzat meghatározása, a rektor és helyetteseinek kiválasztása. Szendrő szerint ez túl nagy befolyást engedne a mindenkori hatalomnak.
Oktatási szakemberek szerint a felsőoktatás jelenlegi nehézségein önmagában a szervezeti átalakítás nem segítene, a megoldást az állami támogatás növelése jelentené. A megkérdezett vezetők ugyanakkor jónak tartják a normatív támogatási rendszer átalakítását (a hallgatói létszámtól függő képzési normatíva mellett összesen 45 százalékos súllyal szerepelne a fenntartási és kutatási normatíva).
