Január 1-jétől változnak mind a vállalkozások, mind a jövedelmek adóterhei, ami főleg a Pénzügyminisztérium adóelkerülést, kiskapukat szűkítő, valamint a költségvetés bevételeit növelő elképzeléseit tükrözik. A módosított szja-tábla szerint 800 ezer forintig 18, 1,5 millióig 26 százalékos, efölött 38 százalékos az adókulcs. A minimálbér a kiegészítő adójóváírás miatt továbbra is adómentes marad. Megszűnik az egyéni nyugdíjjárulékhoz, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó 25 százalékos adókedvezmény, valamint a befektetési adóhitel is. A gazdasági társaságok adója 18 százalékról 16 százalékra csökken, ám a terhek az innovációs járulékkal növekednek, ami az iparűzési adóalap 0,2 százalékát teszi ki - kisvállalkozások esetében 0,05 százalékot. A fejlesztési adókedvezmények feltételei javulnak: kisebb összegű beruházás és létszámnövelés esetén is igénybe vehető ezentúl 10 éven keresztül. A kevesebb mint 4 millió forint nettó árbevételű cégek egyszerűsített módon - a nettó árbevétel 80 százalékában - állapíthatják meg az iparűzési adóalapjukat.
Az áfakulcsok felfelé tolódnak: a korábbi 0 százalékos kulcs 5 százalékos lesz, a 12 százalékos 15, míg a 25 százalékos kulcs marad. Számos termék átsorolása is megváltozik. Változik az alanyi adómentesség határa: ezentúl 4 millió forint lesz, míg az őstermelők esetében átalányadózás tekintetében marad a 6 milliós határ.
A diákhitel törlesztőrészlete januártól az eddigi legfeljebb 3 ezer forintról 3180 forintra emelkedik. A számítás alapja a mindenkori minimálbér, s ennek 6 százaléka a törlesztés. A minimálbér január 1-jétől az eddigi 50 ezer forintról 53 ezer forintra nő. A lakáshitelek kamatai ugyan már december 22-étől, a kamattámogatásról szóló kormányrendelet második módosításától kezdődően növekedtek, de sok üzlet aligha köttetett ezekben a napokban. A januárban hitelek után érdeklődők az eddigi, rendkívül kedvező kamatozású hitelek helyett csaknem piaci kamatozású kölcsönökkel szembesülhetnek. A használt lakás vásárlására, a korszerűsítésre és a bővítésre szóló hitelek kamata és kezelési költsége együttesen az eddigi 6-ról 9-10 százalékra nő. Hasonló mértékben emelkedik az új ingatlanokra felvehető hitelek terhe is.
Az év elején hatályos lakáshitel-kamattámogatási kormányrendelet idején több bank jóval 5 százalék alatt tartotta az új lakás vásárlására és a házépítésre szóló hiteleinek kamatát. E termékek kamatait a júniusi - idei első - kormányrendelet-módosítás után minden bank a maximálisan megengedett 5 százalékra emelte. A decemberi - második - kormányrendelet-módosítás miatt a bankok 7,5-8,5 százalék köré emelték e hiteltípus terhét.
A belföldi személyszállítás jegyárait átlagosan 11 százalékkal emeli január elsejétől a MÁV Rt. Az árváltozás a 8 százalékos nettó áremelés, valamint a 3 százalékpontos áfaemelés eredménye. Egyelőre csak az biztos, hogy január 1-jétől 3 százalékkal nő a távolsági autóbusz-közlekedés tarifája, ami az áfaemelkedésből fakad. A további emelésre évközben kerülhet sor - mondta korábban Székely András, a közlekedési tárca főosztályvezetője. A Volán Egyesülés szerint a költségek 16,1 százalékos emelést indokolnának, ám a szervezet 10,3 százalékos növelésre tett javaslatot az árhatóságnál. Amennyiben a Volán-cégek 5 milliárdos állami támogatást kapnának, úgy elegendő lenne 4,9 százalékos tarifaemelés is.
Január elsejével lép életbe a földgáz árának új hatósági szabályozásáról szóló rendelet, amely szerint a földgáz ára köbméterenként bruttó 56, valamint 53 forintra nő az óránként 20 köbméternél kisebb, illetve nagyobb gázmérő-teljesítmény esetében. Ezekből vonják le az állami kompenzáció díját, ami évi 1500 köbméter fogyasztásig bruttó 11, 3000 köbméter fogyasztásig pedig 8 forint köbméterenként.
A gyógyszerellátásban is változások lesznek január 1-jétől. Többek között lehetőség lesz megbontani a vény nélkül kapható gyógyszereket. Ugyanakkor drágulnak a 600 forintnál olcsóbb készítmények, több, eddig ingyenes gyógyszerért fizetni kell és valamennyi medicinát ötszázalékos áfa sújtja. Csak az inzulinra szoruló cukorbetegeket és a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedőket nem érinti az a rendelkezés, amelynek eredményeként a 90 és 100 százalékos támogatású gyógyszerek közül egyes nagyon drága orvosságok támogatása csökken.
Januárban már a megemelt járulékot vehetik át a nyugdíjasok és a rendszeres szociális ellátásban részesülők. A január elseje előtt megállapított nyugdíjak és baleseti járulékok 6,3 százalékkal növekednek, az öregségi nyugdíj minimális összege havi 23 200 forintra változik, ugyanennyi lesz a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban, az árvaellátás legkisebb összege pedig 19 750 forintra emelkedik.
Többségében változik a helyi önkormányzatok normatív támogatása. Ez általában növekedést jelent, ám egyes esetekben csökkenést, míg az általános iskolák 5-8. évfolyamán tanulók után idén ugyanis 198 ezer forint járt gyermekenként, addig jövőre ez 194 ezerre csökken. Nem változik a bölcsődék támogatása, ugyanakkor az iskolák 9-13. évfolyamán tanulók után járó támogatás 218 ezerről 240 ezerre emelkedik. A hajléktalanok átmeneti ellátása eddig 399 ezer forint/férőhely volt, jövőre ez 133 ezer forinttal növekszik.
