Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Személyi jövedelemadó
Az szja-törvény új rendelkezéseinek homlokterében az adóelkerülés lehetőségeinek szűkítése és a költségvetés pozíciójának javítása áll. Januártól az szja-kulcsok mérséklődnek, számos adókedvezmény azonban megszűnik vagy alacsonyabb mértékben vehető majd igénybe. A minimálbér (53 ezer forint) továbbra is adómentes lesz a kiegészítő adójóváírás révén, amely 720 ezres jövedelemhatárig érvényesíthető.
Megszűnik az egyéni nyugdíjjárulékhoz, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó 25 százalékos adókedvezmény. Szintén megszűnik a befektetési adóhitel, az idén fennálló állományt 2007. április 20-ig kell visszafizetni, kedvezményeket a 2006. június 30-ig történő visszafizetésre lehet igénybe venni.
Átalakul a lakáshitel-kedvezmény rendszere: a kedvezmény az első törlesztőrészlet megfizetésének évében, valamint az azt követő négy évben érvényesíthető, az adóstársak közül csak egy személy által. A hitel felső határa 15 millió forint, új lakás építésénél vagy vásárlásakor a törlesztőrészlet 30 (piaci kamatozásúnál 40) százaléka, de legfeljebb 120 ezer forint lehet az adókedvezmény.
Önkéntes pénztárak
Az összevont önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmény felső határa 120 ezer (az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében 150 ezer) forint lesz. Az ide befizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes értékhatára a minimálbér 130 százalékára nő. A minimálbér mértékéig lesz adómentes az önkéntes nyugdíjpénztárba vagy az önkéntes önsegélyező, illetve egészségpénztárba befizetett hozzájárulás. Adómentes lesz továbbá a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár nem nyugdíjnak minősülő kifizetése a tag kötelező várakozási idejének letelte utáni 10. évtől kezdve lesz adómentes.
Természetbeni juttatások
A nem nevesített természeti juttatások után úgy kell adózni, mint ha azok munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelmek lennének. Az adóelőleget a kifizető ezen esetekben akkor is köteles az adóhatóságnak befizetni a következő hónap 12. napjáig, ha a magánszemélytől azt nem tudta levonni. A magánszemély rendszeres havi jövedelmét 50 százalékos mértékig lehet ilyen levonásokkal terhelni.
Módosul a természetbeni juttatásnak minősülő adómentes juttatások mértéke. Üzleti ajándék a vállalat átlagos létszámára vetítve az eddigi 1500 forint helyett legfeljebb 5 ezer forintig adható. Saját kezelésben lévő belföldi üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás a minimálbér mértékében lesz adómentes, amennyiben nem ad üdülési csekket a kifizető.
Áfa
A legjelentősebb változás az adókulcsok módosulása, valamint számos alapvető termék és szolgáltatás átsorolása. Megszűnik a 0 és a 12 százalékos kulcs, a kedvezményes adókulcs 5 és 15 százalék lesz, a normál kulcs pedig 25 százalékos marad. Az áfát is számító pénztárgépeket 2004. március 31-ig kell átállítani. Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén az új adómértéket akkor kell érvényesíteni, ha a teljes időszak 2003. december 31-e utánra esik.
Jövőre bővül azok köre, akik alanyi adómentességet választhatnak: a jövedelmük felső határa 2-ről 4 millió forintra nő, családi gazdálkodók és átalányadózó mezőgazdasági kistermelők esetében marad a 6 milliós határ. Az időszakosan vagy tört évben gazdálkodók is választhatják az alanyi adómentességet, ha 2002-ben vagy 2003-ban 2 és 4 millió forint között mozgott a bevételük.
Az áfatörvény tartalmazza, hogy termékexportnál a kiléptetés és értékesítés közötti időszak az eddigi 6 hónap helyett legfeljebb 3 hónap lehet. Az exportszállítmányoknak legkésőbb 2004. április 30-ig át kell lépniük az országhatárt, ellenkező esetben - ha EU-tagországba irányulnak - már nem minősülnek exportnak. Személygépkocsi üzemeltetéséhez és fenntartásához kapcsolódó termékek és szolgáltatások, valamint az úthasználati díj előzetesen felszámított áfája nem vonható le 2004-től.
Lényeges változás, hogy az építési telkek a 25 százalékos áfakörbe kerülnek; az adóteher abban az esetben is érvényes, amikor lakóház vagy lakás építésének befejezése előtt vagy után értékesítik a szóban forgó földterületet. Az új telekáfaszabályok azokra a szerződésekre érvényesek, amelyeket 2003. december 31-e után nyújtanak be a földhivatalnak. Nem lakóingatlan bérbe- és haszonbérbe adása a bérbeadó választása szerint lehet tárgyi adómentes is.
Változik az államháztartási támogatással beszerzett termék vagy szolgáltatás áfájának visszaigényelhetősége is. Adott beszerzés után csak olyan mértékben igényelhető vissza a forgalmi adó, amilyen mértékben az saját forrásból valósult meg.
Társasági adó
A gazdasági társaságok adóterhei jelképes mértékben csökkennek jövőre, új adónem az innovációs járulék lesz. A társasági adó kulcsa 18-ról 16 százalékra, magyarországi off-shore cégek esetében 3-ról 4 százalékra módosul.
A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzése után a minimálbér 20, illetve 12 százalékával csökkenthető az adóalap, a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után járó havi adóalap-kedvezmény a duplájára nő. A beruházási adóalap-kedvezmény kiterjed a középvállalkozásokra is (a beruházások értékével, legfeljebb 30 millió forinttal vagy az adózás előtti nyereség mértékével csökkenthető az adóalap).
A fejlesztési adókedvezmény jogosultsági feltételei javulnak: kisebb összegű beruházás és létszámnövelés esetén is igénybe vehető 5 helyett 10 adóéven keresztül. Az adózás előtti eredmény csökkenthető lesz a ráfordításként elszámolt iparűzési adó negyedével is. Az iparűzési adó alapját a befektetett pénzügyi eszközök után kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 50 százaléka csökkentheti, kivéve a hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat és biztosítókat. A kevesebb mint 4 millió forintos nettó árbevétellel rendelkező cégek megállapíthatják egyszerűsített módon (nettó árbevétel 80 százaléka) az iparűzési adóalapjukat.
Az adóterhek az innovációs járulékkal növekszenek, a mikrovállalkozásokat kivéve. A kisvállalkozásoknak az iparűzési adóalap 0,05, más vállalkozásoknak 0,2 százalékát kell innovációs járulék címén befizetniük.
Illetékek
Jövőre drasztikusan növekednek a cégalapítási illetékek. Az illetékváltozásoktól a költségvetési bevételek 11,2 milliárd forinttal való növekedését várja a pénzügyi tárca. A cég vagyonában vagy egyéb vonatkozásban bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért az alapítási illeték 40 százalékát kell megfizetni.
Gépjármű vásárlása esetén a motor hengerűrtartalmának minden köbcentijére 15 forintot kell felszámolni, örökléskor és ajándékozáskor a vagyonátruházási illeték kétszeresét kell majd fizetni. Változnak az öröklési és ajándékozási illetékek. Mind a lakás-, mind az általános illetékeknél 18 és 35 millió forintos értékhatárt tartalmaz a törvény. Legmagasabb illetéket a szűk rokonsági körbe nem tartozó örökösnek vagy ajándékozottnak kell fizetnie: 35 millió forint értékű örökség vagy ajándék esetén 40 százalékot. A szűk családi körben örökített 18 millió forint alatti értékű ingatlan esetében 2,5 százalékot kell majd fizetni. Nem róható ki öröklési illeték a magánnyugdíjpénztár-tag egyéni számláján felhalmozott összeg megszerzése esetén. Nem mentes azonban az öröklési illeték alól a termőföld tulajdonrészének megszerzője, ha arra nyilatkozat alapján ingyenesen tett szert.
